Szűz Mária

Fontos megjegyezni, hogy Mária nem csupán egy teológiai fogalom, hanem valóságos ember is volt, akinek megvolt a maga története, sorsa, élete. Élete teljesen Istenből fakadt, Őérte és Őbenne van.

Az Ószövetségben jövendölések hangzottak el a Megváltó anyjáról, melyeket Mária személyében beteljesedni látunk.

Az Újszövetségben Mária szerepe Jézus Krisztus életében bontakozik ki fokozatosan. Jelen van az első csodánál, a kánai menyegzőn, majd ott áll a kereszt alatt is, ahol az Egyháznak is anyja lett.

A Szentséges Szűz Mária kiváltságaival és nagyszerűségével példaképünk és reménységünk. Példaképünk a hitben, reménységünk pedig abban, hogy ami vele megtörtént, az velünk is megtörténik: részünk lehet a bűn és a halál fölötti győzelemben.

Élete

Szűz Mária élete elválaszthatatlan Jézusétól, ugyanúgy három nagy részre osztható, mint Krisztusé. A gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus szenvedéstörténetére, valamint a katolikus tanítás szerint a mennyei dicsőségre, ahol ő jelképezi illetve ő maga jelenti az anyaszentegyházat.

Az Újszövetségben

Máté evangéliuma szerint a názáreti Szűz Mária József, az ács jegyese volt. Máriát Gábriel arkangyal üdvözölte (angyali üdvözlet), és elmondta neki, hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Ez Mária életének egyik fordulópontja volt, mert József titokban el akarta bocsátani, mert még házasságkötés előtt álltak. De Mária „nem ismerte meg őt”. ^{(Mt 1,25)} A család a népszámlálásra Betlehembe utazott, ahol Szűz Mária egy istállóban szülte meg fiát.

A kis Jézushoz messziről napkeleti bölcsek érkeztek, és hódolatukat tették, ajándékokkal. Ezután József álmot látott, üzent egy angyal, hogy a gyermek életére törnek, meneküljenek Egyiptomba. Onnan évek múltán újabb üzenetet kaptak, meghaltak azok, akik a fiú életére törtek. Ezt követően a gyermekkel hazatértek.

Az evangélisták, amikor Jézus Krisztus nyilvános szerepléséről írnak, Mária jelenlétét is fontosnak tartják leírni, amelyben azt érzékeltetik, hogy Mária Jézust sok esetben kísérte.

• Mária ott van Jézus első csodatételénél, a kánai menyegzőn: „Harmadnap menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt.“ ^{(Jn 2,1)}, és biztatja Jézust „Erre anyja szólt a szolgáknak: «Tegyetek meg mindent, amit csak mond!»“ ^{(Jn 2,5)}.
• Az emberek tudnak róla, magasztalják: „Még beszélt, amikor egy asszony a tömegből felkiáltott: «Boldog a méh, amely kihordott, és az emlő, amelyet szoptál!»“ ^{(Lk 11,27)}
• A háttérben kíséri Jézust: „Sokan ültek körülötte, szóltak neki: «Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek.“ ^{(Mk 3,32)}, illetve „Ezért szóltak neki: «Kinn állnak anyád és testvéreid, s látni szeretnének.»“ ^{(Lk 8,20)} De Jézus azokat, akik a tanításait hallgatják és megtartják, ugyanolyan közelállónak nevezi, mint a földi anyját. „Így válaszolt: «Ki az én anyám és kik az én testvéreim?» Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: «Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.»“ ^{(Mk 3,33-35)} Jézus a vérségi kapcsolatot jellemezte általában a lelki kapcsolattal szemben, konkrétan az ő és édesanyja közötti lelki kapcsolatáról itt nem beszélt.
• Ott van a kereszt alatt: „Aztán a tanítványhoz fordult: «Nézd, az anyád!» Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.“ ^{(Jn 19,27)}

Az apokrif iratokban

Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával.

A keresztény hagyományban

Halála nincs feljegyezve az írásokban, de a katolikus és ortodox hagyomány szerint testével-lelkével együtt a mennybe ragadtatott. A Mária mennybevétele a római katolikus, latin, keleti katolikus egyházakban egyaránt dogma, a görögkeleti egyházakban pedig hittétel. Szintén szokásban van a kopt egyháznál és az anglikán egyház egyes részeinél. Emmerich Anna Katalin látnok szerint Szűz Mária Efezusban halt meg ott volt élete utolsó szakaszában a háza. Útmutatása szerint megtalálták, és ma Mária házaként tisztelik Törökországban.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.

Jel 12,1

Mária tisztelete

A Mária-tisztelet legkezdetibb nyomai a 2. század kereszténységében lelhető fel, amikor egyes írók Máriát, mint isten anyját kezdték el magasztalni, de Mária-ünnepnek az első három században nem található nyoma. Az ókeresztény korban viszont egyre jobban elterjedt a tisztelete, és fokozatos szentté válása és megistenülése elsősorban a népi jámborság művének tekinthető. Az évszázadok során számos Mária áhítat alakult ki, templomokat, szentélyeket, imákat és énekeket szenteltek neki.

Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Az egyik első Mária-ima a Sub Tuum Presidium, melyet Egyiptomból származik a 3. századból:

A te kegyelmedben lelünk menedékre, Isten Anyja, ne utasítsd el könyörgésünket a szükségben. De szabadíts meg a veszélyből. Te egyedül tiszta, egyedül áldott.

Ez az ima, kisebb módosításokkal és variációkban része lett a római, szent ambrusi, bizánci és kopt liturgiának.

Az ősi Cimitero Maggiorében (Fő temető) a Via Nomentanán Rómában található egy Mária-ábrázolás, amely őt imádkozva, közbenjáróként ábrázolja a 4. századból.

Több katolikus ország, így Magyarország, Portugália, Fülöp-szigetek védőszentje is Szűz Mária. Sajátos címekkel történt ez, Szent István király az egész akkori Magyar Királyság területét a Mennyek Királynőjének (Regina Caeli), Portugália a Szeplőtelen Szűznek (1931-ben), Fülöp-szigetek a Guadalupei Szűzanyának ajánlották fel országukat, melyeknek külön jelentésük van. A Guadalupe például a kígyón való győzedelmeskedőt jelenti. Az Aparecidai Miasszonyunk, Brazília védőszentje. A magyar felajánlás 1038-ban történt, sok más országot évszázadokkal megelőzve.

Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia

Boritókép: Raffaello: A Foligno-i Madonna / Forrás: Wikipédia