Kármelhegyi Boldogasszony

A karmelita rend kiváltságos Mária-ünnepe. Jelentősége különösen a karmelita kolostorok és a Kármelhegyi vagy Skapulárés Boldogasszonynak címzett kegyhelyek vonzáskörzetében volt számottevő. Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló kegyképe volt Máriaradnának és Kistapolcsánynak. A skapuláré-társaságok egyik jeles anyatársulata a Rozsnyó melletti Barkán virágzott, ahol az ünnep utáni vasárnap tartott szentbúcsúkon az összegyűlt zarándokok éjfélkor a temetőben elhunyt hozzátartozóikért könyörögtek, imádkoztak.

Tápé idősebb asszonyai Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe előtt kilenc napon összegyülekeztek a temetőkápolnában, amelynek a Kármelhegyi Boldogasszony a patrónusa. Szeged-Alsóvárosról is csatlakoztak hozzájuk. Az összegyűlt asszonyok a Hétörömű olvasót imádkozták. Ezenkívül ezer úrangyala elimádkozását osztották fel egymás között. Az ünnepi misén a pap megáldotta a résztvevők kezében tartott skapulárékat (vállruhákat), amelyeket bajban, szükségben meg szoktak érinteni.

Urunk, Istenünk, segítsen minket a Kármelhegyi Boldogasszonynak, a dicsőséges Szűz Máriának áldott közbenjárása, hogy oltalmazó kezétől vezetve eljussunk ahhoz a hegyhez, amely maga Krisztus. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

A Bibliai Kármel hegye ősidők óta szent tiszteletben állt. Illés próféta is védelmezte itt az élő Istenbe vetett hit tisztaságát. Már egy 570 táján írt tudósítás említ egy Elizeusról nevezett kolostort a hegyen. 1160-ban Illés próféta kolostora és a prófétaiskolának nevezett barlang leírása szerepel emlékeink között.

A 12. században néhány remete erre a hegyre vonult el a világtól. 1212-ben Brocard (aki francia szülőktől Jeruzsálemben született remete) alapszabályt kért Albert apostoli kiküldött és jeruzsálemi pátriárkától. Ezekkel az alapszabályokkal alakult meg az Istenszülő Szűzanya pártfogása alatt a szemlélődő életet élő karmeliták rendje. Szent Bertold és Szent Brocard erényei sok hivatást és fogadalmat eredményeztek, a karmelita szerzetesek elterjedtek egész Európában.

Az angol Stock Szent Simon húsz évig élt egy öreg fatönk odvában remete életet. Szűz Mária megjelenése nyomán a karmelita rendbe lépett, és a Szentföldre zarándokolt. Hat évet töltött a Karmel-hegyi kolostorban. Hazatérése után a rend generálisává választották. Egy újabb látomásban a Szűzanya skapulárét, vagyis egy vállruhát mutatott neki. Ennek viselete ezután rendkívül gyorsan terjedt. 1245-ben megalapította a Kármelhegyi Boldogasszony skapuláréja társaságát.

A skapuláré ünnepét a Karmelhegyi Boldogasszony ünnepe címen V. Szixtusz pápa, majd XIII. Benedek pápa hagyták jóvá.