Képes vagy gondolkodni. Képes vagy érezni. Meg tudod oldani a problémáidat. Tudsz vigyázni magadra.

Az át nem élt szomorúság gátolhatja a szeretetet és örömöt a jelenben. A múltban sok mindent mondtunk magunknak a fájdalom palástolására: „Nem is fáj olyan nagyon… Ha várok, lehet, hogy megváltoznak a dolgok… Nem olyan nagy ügy… Hamar túl leszek rajta… Ha megpróbálom megváltoztatni őt, nekem nem is kell megváltoznom.”…

Meg lehet tanulni, hogyan ne essünk kapcsolatainkban egészségtelen, önpusztító viselkedésmódok csapdájába, úgymint: eltúlzott felelősségeket másokért, önmagunk el­hanyagolása, mások hazugságainak elfogadása.

Éppen úgy, ahogy gyerekkorunkban kinőttünk kedvenc ruháinkból és játékainkból, most, felnőttként is megeshet velünk, hogy kinövünk bizonyos dolgokat – embereket, munkahelyeket vagy az otthonunkat. Ez igencsak zavarba ejtő. Elgondolkozhatunk azon, miért van az, hogy aki olyan különleges és fontos volt nekünk tavaly, most miért nem illik bele az életünkbe. Eltűnődhetünk,…

Milyen könnyű különféle szerepekbe merülni a munkahelyünkön! Milyen könnyű másokat szerepekbe kényszeríteni! Ez néha megfelelő módszer lehet, néha szükséges és célszerű. De megtehetjük azt is, hogy lényünket hagyjuk átragyogni ezeken a szerepeken.

A mi dolgunk, hogy meghatározzuk szükségleteinket, majd megszabjuk, hogyan nyerjenek kielégítést. Forrásunknak Istent tekintjük, nem pedig egy bizonyos embert.

Igyekezz, hogy a másokkal szembeni elvárásaid kiegyensúlyozottak legyenek! Törekedj az egészséges toleranciára!