A békés együttélés útja
„Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.” (Mt 5,9) A békéről sokszor úgy beszélünk, mintha csak nagyhatalmak dolga lenne, mintha háborúk lezárása vagy politikai megállapodások kérdése volna. De a béke sokkal közelebb van – ott kezdődik, ahol te vagy: a családodban, a közösségedben, a munkahelyeden, a szomszédaiddal, és…
Ezeket is érdemes megnézni
Indulj, ne félj!
A pásztor, aki lehajolt
Tudunk-e minden nap egy kicsit JOBBAN szeretni?…
Ki láthat tisztán?
„Ki láthat tisztán?” – kérdezzük gyakran, amikor döntést kell hoznunk, amikor igazságot keresünk, vagy amikor mások életébe, hibáiba, döntéseibe tekintünk bele. A válasz Jézus szavaiban rejlik, amelyek nemcsak bölcsek, hanem mélyen önismeretre hívnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Szent Ágnes legendája
A szeretet örök győzelme
Fel kell fedeznem életem értelmét és célját
A szeretet végső szava
Nagypéntek nem a szavak ideje. Ez a nap a csendé, a kereszté, a vérrel írt szereteté. Jézus nem tanít ma – ma szenved. Nem csodát tesz – ma megvált. Nincs prédikáció, csak egy kereszt, és rajta az Isten Fia, szétfeszítve, megalázva, elhagyatva – értünk.
Ezeket is érdemes megnézni
Találkozás Istennel
A pásztor, aki lehajolt
Itt az idő a karácsonyra készülni!
Az utolsó vacsora csendjében
Nagycsütörtök estéje különleges csenddel borítja be a világot. Ezen az estén az Egyház emlékezik arra a szent pillanatra, amikor Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte, és azt mondta: „Ez az én testem.” A szeretet örökre formát öltött – kenyérben, borban, szolgálatban.
Ezeket is érdemes megnézni
Elengedés
Te hány percet éltél ma – a jelenben
Tudunk-e minden nap egy kicsit JOBBAN szeretni?…
A csendes árulás és a hangos irgalom
Nagyszerdán az evangélium középpontjában Júdás áll. A tanítvány, aki Jézus bizalmát élvezte, aki hallotta tanításait, látta csodáit, részesült szeretetében – és mégis árulóvá lett. Ez a nap a fájdalmas felismerés ideje: az árulás nem mindig kívülről jön. Néha belülről tör utat.
A csendesen közeledő árulás
Nagykedd csendes nap. Nincs benne látványos csoda, nincs tömegeket megrázó esemény. Mégis mély feszültség remeg a sorok mögött. Az evangélium ezen a napon Jézus utolsó vacsorájának előtti pillanatait idézi fel – a meg nem értés, a titokzatos utalások és a közelgő árulás légkörét.
Ezeket is érdemes megnézni
Az én pénzem, a mi pénzünk- sőt, Isten pénze…
Szóról szóra HITELES!
Az Égbe emelkedő remény és a Lélek tüze
A megtisztított templom és a megtisztítandó szív
Nagyhétfő csendesebben érkezik, mint Virágvasárnap ünneplése, de a lélekben egyre mélyülő mozgás kezdődik. A liturgia ma Jézus egyik megrázó tettére emlékeztet: megtisztítja a templomot. Kiűzi a kufárokat, felborítja az asztalokat, és kemény szavakat mond:
Ezeket is érdemes megnézni
Naponként egy kicsit jobban szeretni
Csodálatos tudnunk: mi Istenbe kapaszkodhatunk!
Fedezd fel újra Istent!
A Király, aki szamárháton érkezik
Virágvasárnap csendes, mégis megrendítő ellentétek napja. Az emberek ujjongva fogadják Jézust: pálmaágakat lengetnek, ruháikat terítik elé az útra, és kiáltják: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!” Úgy tűnik, a Király megérkezett. De milyen király az, aki nem harci lovon, hanem egy alázatos, békés szamár hátán jön be a városba?
Nagyböjt 5. hete, szombat
Jézus önfelajánlása által megvetette az új, örök szentélynek és az új szent népnek, az Egyháznak az alapjait. Megköttetett az új és örök szövetség az ártatlan Bárány, Jézus Krisztus vérében, akit az emberi hitványság adott halálra, de akinek önkéntes áldozata szerezte meg az örök békét Isten és ember között.
Képmás – Sajgó Balázs atya elmélkedése Karácsony 2. vasárnapjára
Távolról nem lehet megérteni senkit, távolról nem lehet megismerni mások szempontját. Isten egészen közel jön.
Krisztus egyházának története
