Piusz, IX. – 254. római pápa

IX. Piusz pápa – polgári nevén Giovanni Maria Mastai Ferretti – 1792. május 13-án született Senigalliában, Girolame gróf és Caterina Sollazzi kilencedik gyermekeként. Piarista iskolába járt Volterrában, s már fiatalon pap szeretett volna lenni, ám hirtelen jelentkező epilepsziás rohamai miatt félbe kellett szakítania tanulmányait. Gyógyulásáért Loretóban imádkozott, és 1815-ben csodálatos módon egészségét visszanyerve újra a papi hivatás útjára lépett. 1819-ben szentelték pappá. Két évet Chilében szolgált misszionáriusként, majd harmincöt évesen Spoletó érsekévé, később Imolába nevezték ki. 1840-ben bíborosi rangra emelték, 1846. június 16-án pedig, mindössze 54 évesen, Szent Péter trónjára lépett.

IX. Piusz kedélyes, közvetlen, mélyen vallásos és imádságos ember volt, valódi lelki vezető, aki fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a katolikus hitet és egyházi életet az egész világon megerősítse. Uralkodása azonban korántsem volt nyugodt időszak a pápaság történetében. A Pápai Államon belüli reformokat kezdeményezett – sajtószabadságot, vasútépítést, alkotmányt, s a zsidóság jogainak bővítését –, ám amikor 1848-ban nem támogatta a háborút Ausztria ellen, sokan ellene fordultak, és üldöztetések érték.

Szoros barátságot ápolt Don Boscóval, akit nemcsak támogatott a Szalézi Társaság megalapításában, hanem írásra is biztatta. Don Bosco pedig készséggel hallgatott a pápa tanácsaira, még akkor is, ha azok áldozatot követeltek tőle, s amikor lehetett, viszonozta a Szentatya segítségét.