Szent Benedek, apát, Európa fővédőszentje
Nursiai Benedek (latin: Benedictus Nursiae) vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Skolasztika ikertestvére.
1964-ben VI. Pál pápa a nyugati keresztény szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.
Istenünk, ki Szent Benedek apátot a szerzetesség kiváló mesterévé tetted, kérünk, add, hogy téged mindennél jobban szeressünk, és nagylelkű szeretettel siessünk feléd parancsaid útján.
Norciában (latinul Nursia) született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy Subiacóhoz közeli barlangba vonult a világ elől. Itt három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt, amikor megszűnt a Római Birodalom, helyette létrejött a keleti gót állam, élén Theodorik királlyal. 530 körül alapította meg saját kolostorát – a bencés szerzetesrend anyakolostorát – Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén.
Születése
480. körül, Nursia
Halála
543/547. március 21., Monte Cassino
Boldoggá avatása
Szenté avatása
1220, Róma, III. Honoriusz pápa
Sírhely/Kegyhely
Monte Cassino
Ünnepnapja(i)
július 11. Római Katolikus egyház
március 14. Ortodox kereszténység
Jelképe(i)
Védőszentje
Európa fővédőszentje,
barlangkutatók
Életének sok adata homályban van, mert bár életrajzát I. Gergely (Nagy Szent Gergely) pápa írta meg, – aki akkor született, amikor Benedek utolsó éveit élte, – mégis őt eszményi magasságban szemlélte és legendás alakká tette.
I. Gergely pápa a Dialógus című művének második kötetében időrendben, tematikus csoportosítás nélkül beszéli el Benedek életét, szellemi fejlődését. Benedekkel megtérése után csodák történtek, ő pedig küzdött a bűnös dolgok ellen. Pl.: a női kísértés elkerülésére csalánbokorba ugrott, felismerte a neki szánt, mérgezett ételeket és italokat. A monostor megalapítása után már ő lett a csodák forrása, de csodái nem térítő és nem is gyógyító csodák. Benedek örökké harcolt a Sátánnal, ezért ő lett a tökéletes és legyőzhetetlen szent példája. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen a szerzetesként élve tette csodáit, a rendnek mutatott példát.
A neki tulajdonított képességek:
- úrrá lesz a természet törvényein;
- a jövőbe lát;
- szimultán tud más eseményekről;
- látja a Szentlelket és a természetfölöttit;
- gondolatot olvas.
Halála után két szerzetes tanúskodott róla ugyanúgy, egymástól függetlenül.
Munkássága
Forrás: Wikipédia
Ő felügyelte egy tucat kolostorban a rendet, a kolostori élet megszervezését és folytatását. A különböző kolostori szabályzatok ismeretében és saját tapasztalatainak tudatában Nursiai Szent Benedek új szerzetesrendi szabályzatot alkotott, mely annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa és egyházatya (540–604) kötelezővé tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban is. Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló szerzetesi Regula. A korábbi hasonló témájú írások is hatottak rá: az egyiptomi szerzetességről szóló Vitae Patrum (Az atyák élete), Nagy Szent Vazul, Johannes Cassianus, Szent Pakhomiosz és Hippói Szent Ágoston írásai, s amire mostanában figyeltek fel, a Regula Magistri. A Regula Magistri nagy részben szó szerint megegyezik a benedeki Regulával, máshol csak érintkezik, de néhol éppen ellentétben áll vele.”
E műve mind a mai napig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapi életét. Egyúttal felsorolja a jó cselekedetek 74 eszközét, elkülöníti az alázatosság 12 fokát és rendelkezik továbbá a hibázók büntetéseiről. A 73. pontban elmondja, hogy műve nem teljes, és irányadást nyújt a teljesség eléréséhez.
Egyháztörténeti szempontból a mű a 3. fejezetben szabályzott tanácsadó testület szempontjából fontos, mivel ez az intézmény nála jelenik meg először.
A lélekről (cura animae) és a testről (cura corporis) való gondoskodás vált a kolostorbeli gondolkodás és élet központi céljává. A betegek ellátása volt a legfontosabb, és ami még fontosabb: nemcsak saját rendjük tagjain kellett segíteniük, hanem mindenki máson is, aki bajával felkereste a kolostort.
Regulája
Élete derekán, gyakorlati tapasztalatait is felhasználva, alkotta meg a „Regulát”, azt a törvénykönyvet, amelynek előírásait minden követőjének meg kellett tartania, és amely aztán a nyugati szerzetesség iránymutatója lett.
Bővebben: Szent Benedek regulája
Imádkozzál és dolgozzál!
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
Szent Skolasztika szűz
