Szent Dunstan püspök
Dunstan előkelő, jámbor keresztény családból származott, akik rokonságban álltak a wessexi királyi házzal. Születése környékén (909 körül) a vikingek jelentős pusztítást végeztek Angliában, lerombolva kolostorokat és aláásva az egyház tekintélyét. Dunstan mégis megfelelő nevelést kapott a rangos Glastonbury apátság közelében, ami akkoriban Anglia egyik szellemi központja volt.
Fiatal korától kezdve Dunstan elhivatottságot érzett az egyház megújítása iránt. A bencés rend szigorúbb szabályzatát követve apáttá választották Glastonburyban. Később püspöki rangot szerzett Worcesterben, majd Londonban is. Végül 959-ben Canterbury érseke lett, ami az angol egyház legmagasabb pozíciója volt.
Születése
909. körül, Wessex
Halála
988. május 19., Canterbury
Szenté avatása
1040.
Ünnepnapja(i)
május 19.
Dunstan szigorú reformokat vezetett be, amelyek célja a szerzetesi élet megerősítése és az egyház erkölcsi megújulása volt. Fő törekvései közé tartozott:
- A bencés szabályzat szigorúbb betartása a szerzetesek körében.
- A papság coelibátusának (nőtlen élet) betartatása.
- Az egyházi oktatás és műveltség fejlesztése.
- Az egyház befolyásának növelése a politikai életben.
Ezek a reformok nem voltak népszerűek mindenki körében. Dunstannak szembe kellett szállnia a korrupt egyházi vezetőkkel és a világi hatalommal is, akik az egyház gyengülését látták előnyösnek.
Szent Dunstan alakja számos legendával is összefonódott. Ezek közül a legismertebb a történet, miszerint fogó segítségével űzte ki az ördögöt egy emberből, illetve az a legenda, amely szerint megpatkolta a Sátánt. Ez utóbbi legendából ered a patkó szerencsehozó talizmánként való használata is.
Öröksége
Szent Dunstan jelentős hatást gyakorolt az angol történelemre. Az ő tevékenységének köszönhetően az angol egyház megerősödött, az oktatás színvonala emelkedett, és az ország politikai helyzete is stabilabbá vált. Szentté avatása 1040-ben történt, és mind a katolikus, mind az anglikán egyházakban tisztelik május 19-én.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
