Tours-i Szent Márton püspök
Tours-i Szent Márton Sabariában (a mai Szombathelyen) 316 végén, vagy 317 elején született, apja leszerelt császári tiszt volt. Szülei akarata ellenére hittanuló lett, de apja mégis katonának adta.
Istenünk, ki Szent Márton püspöknek megadtad, hogy életével is, halálával is megdicsőítsen téged, kérünk, vidd végbe a mi szívünkben is kegyelmed csodáit, hogy sem élet, sem halál el ne szakíthasson minket a te szeretetedtől!
Egy Galliai (ma Franciaország) őrjáraton találkozott azzal a mezítelen koldussal, akinek félbevágott köpenyét odaadta, és akit később Krisztusként látott meg álmában. 339-ben megkeresztelkedett, de nem tudott leszerelni. 341-ben egy csatában pajzs és sisak nélkül egyedül állt ki, ezzel visszavonulásra késztette az ellenséget. A császár ennek a hősi cselekedetnek a hatására már engedélyezte a leszerelését.
Születése
316. vagy 317., Sabaria (Pannónia)
Halála
397. november 8., Candes
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Sírhely/Kegyhely
Tours-i Szent Márton-bazilika
Ünnepnapja(i)
november 11. – Római katolikus egyház és
Anglikán Közösség
november 12. – Ortodox kereszténység
Jelképe(i)
Védőszentje
Galliában Szent Hilláriusz püspök közelében remetének állt be, és szerénységből csak a legkisebb egyházi rend fokozatát fogadta el. Álmában intést kapott, hogy az időközben Pávia mellé (Felső-Olaszország) települt szüleit térítse meg. Azonnal elindult, útközben rablókkal találkozott, ő azokat megtérítette. Édesapját ugyan nem sikerült megtérítenie, de édesanyját és még sok pogányt meg tudott téríteni, de ezzel az ariánusok haragját vonta magára. Menekülnie kellett, Milánóból is, visszatért Galliába és kolostort alapított Ligugében.
Híre rohamosan terjedt, tíz év remetéskedés után akarata ellenére, elrabolva Tours püspökévé választották, de itt is remetei szerénységben élt. Templomokat épített, térített, szervezett.
Nyolcvanéves korában váratlanul megrokkant, de továbbra is keményen vezekelt. 397. november 8-án szenderült el.Hamvai Toursban vannak, sírja a leglátogatottabb búcsújáró helyek egyike. Ereklyéi egy része Szombathelyen található.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia