Kaníziusz Szent Péter jezsuita pap és egyháztanító
Kaníziusz Szent Péter a gelderlandi Nijmegenben született (ma Hollandia területén van) 1521-ben, tekintélyes patrícius családból. Apja akarata ellenére teológiát tanult, majd Kölnben tanult tovább, ahol kapcsolatba került egy papi csoporttal, kongreganista lett, majd a jezsuita rendbe lépett.
Istenünk, ki Kaníziusz Szent Péter áldozópapodat erényekkel és tudással vértezted föl, hogy megvédhesse a katolikus hitet, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy akik még keresik az igazságot, mindnyájan rád találjanak, néped pedig hűségesen kitartson neved megvallásában!
Példaképe volt Faber Szent Péter, akinek résztvett egy lelkigyakorlatán. 1546-ban szentelték pappá. Németországban szentbeszédeivel és írásaival küzdött a katolikus hit megerősítéséért és megörzéséért.
A trentói (latinosan: tridenti; nénetesen: trienti) zsinaton az augsburgi püspök teológusa volt. 1556-tól 13 éven át ő volt a felsőnémetországi jezsuita rendtartomány provinciálisa.
Születése
1521. május 8., Nijmegen
Halála
1597. december 21., Firbourg
Boldoggá avatása
1864, Róma, IX. Piusz pápa
Szenté avatása
1925. május 21., Róma, XI. Piusz pápa
Sírhely/Kegyhely
Szent Mihály-templom, Fribourg, Svájc
Ünnepnapja(i)
december 21.
Jelképe(i)
Védőszentje
a katolikus sajtónak
Kiterjedt irodalmi tevékenységet végzett. Sok könyve közül leghíresebbek a Katekizmusai. Tanított: Jézus valóságos jelenlétéről az Oltáriszentségben, az átváltozásról, az imádásra méltóságáról, a szentmiséről, Krisztus kereszthaláláról, a szentáldozás jogosságáról.
Misztikus élményei voltak, Jézus Szive-kinyilatkoztatásáról naplójában számolt be. Nagy bizalommal dolgozott a sok nehézség közepett. Fribourg-ban (németesen: Freiburg) kollégiumot is alapított.
Meghalt 1597. dec. 21-én Fribourgban (Svájc). 1864-ben avatták boldoggá, 1925-ben pedig XI. Pius avatta szentté. Holtteste a svájci Fribourgban, az ottani Szent Mihály templomban nyugszik.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
