Lexikon

  • Szent Hiláriusz (Vidor) püspök és egyháztanító
    Szent Hiláriusz (Vidor, Glarus) Poitiers-ben, az akkori Pictaviában (a mai Franciaország) született a IV. század elején, 315 körül. Előkelő pogány családból származott, kiválóan tanult, roppant tehetséges volt. A pogányság undorító romlottsága a kereszténységhez vezette a Szentírás(...)
  • Hilár I. – 46. római pápa
    Szent Hilár pápa szardíniai származású volt, aki a sziget archdiakónusaként kezdte pályafutását, majd I. Leó pápa felismerte a vallásos és lelkes klerikusban rejlő lehetőségeket, és közvetlenül maga mellé rendelte Rómába. Hilár archdiakónusként mélyen belelátott a pápai kormányzás(...)
  • Szent Hippolitus
    Szent Hippolitus Lyonból érkezett Rómába. Görög műveltsége volt, jelentős irodalmi tevékenységet folytatott. Presbiter lett, és keményen támadta a tévtanítókat, akik Jézus istenségét tagadták, a Szentháromságot pedig csak egy(...)
  • Szent Homobonus
    Szent Homobonus Cremonában született a 12. század közepén, egy vallásos kereskedő családban. Apja, aki a Tucingo nemzetséghez tartozott, fiát is az „Istennek tetsző jó ember” eszményében nevelte – ez fejeződött ki a nevében is, amely szó szerint „jó embert” jelent. Homobonus nem tanult(...)
  • Agapét, I. – 57. római pápa
    Agapét felemelkedése a római egyházon belül tragikus családi háttérrel indult, hiszen apját, egy római papot, vallási villongások során ölték meg. Az egyház kötelékében nevelkedő ifjú kiváló képességeinek köszönhetően archidiakónusi rangig jutott, és pártatlanságának köszönhetően II.(...)
  • Kallixtusz, I. – 16. római pápa
    Szent I. Kallixtusz pápa eredetileg ravennai származású rabszolga volt, akit keresztény gazdája (Karpoforusz) felszabadított, azonban zsidó vádak alapján Szardínia bányáiba került rabmunkára. Szabadulása után diakónus lett, és ő volt a róla elnevezett, a Via Appián levő temetőhely(...)
  • Danazusz, I. – 37. római pápa
    Szent I. Damazusz pápa Spanyolországban született, 305 körül. Rómában pappá szentelték, majd amikor a világi hatalmak önkényből Libériusz pápát számkivetésbe küldésbe küldték, 366-ban őt választották meg pápává. A viszálykodások tovább folytak, még gyilkossággal is(...)
  • Gergely, I. – 64. római pápa
    Nagy Szent Gergely pápa a katolikus egyház történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a nép pápája. A középkor elején élt, egy olyan korszakban, amikor a népvándorlás zavarai sújtották Európát. Gergely pápa megreformálta az egyház felépítését, megerősítette a pápai hatalmat, és(...)
  • Szent Ignazio Choukrallah Maloyan vértanú
    1869. április 15-én született. Libanonban, a bzommari kolostorban végezte előkészítő tanulmányait, pappá szentelésére 1896-ban Úrnapján került sor. Papi szolgálatának első szakaszát Egyiptomban végezte, ezt követően Mardin érsekévé nevezték ki, 1911. október 22-én szentelték fel.(...)
  • Benedek, II. – 81. római pápa
    Szent II. Benedek (latinul: Benedictus), (kb. 635 – 685. május 8.) lehetett Szent Péter 81. követője a történelem során 684. június 26-tól. Valamivel rövidebb mint egyéves pontifikátusa alatt különösen sokat segítette a bajba jutottakat, elesetteket, betegeket és szegényeket. Több(...)
  • Adorján, III. – 110. római pápa
    III. Szent Adorján vagy Hadrián (latinul: Hadrianus), (?, Róma – 885. szeptember 15., S. Cesalo sul Panaro, Modena közelében) volt a 110. pápa a katolikus egyház történelmében 884. május 17-től. Egy olyan korban uralkodott rövid ideig, amikor Itáliát és egész Európát bizonytalanság és(...)
  • Szent III. Ferdinánd király
    III. (Szent) Ferdinánd (Zamora, 1199. augusztus 5. – Sevilla, 1252. május 30.), a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin(...)
  • Gergely, III – 90. római pápa
    Szent III. Gergely OSB Szent Péter trónjára a történelem folyamán 90.-ként 731. márciuis 18-án lépett. Pontifikátusa alatt igyekezett elődje politikájának megfelelően cselekedni. Zsinaton ítélte el a bizánci császár képrombolását, ezzel még inkább eltávolítva Róma és Konstantinápoly(...)
  • Adorján, III. – 110. római pápa
    III. Szent Adorján vagy Hadrián (latinul: Hadrianus), (?, Róma – 885. szeptember 15., S. Cesalo sul Panaro, Modena közelében) volt a 110. pápa a katolikus egyház történelmében 884. május 17-től. Egy olyan korban uralkodott rövid ideig, amikor Itáliát és egész Európát bizonytalanság és(...)
  • Jenő, III. – 167. római pápa
    A rómaiaknak a pápa elleni felkelése során II. Lucius pápa a Capitolium elleni roham alatt halálos sebet kapott, és 1145. február 15-én meghalt. Aznap a bíborosok a San Cesario kolostorban összegyűltek, és a közeli Tre Fontane-i cisztercita kolostor apátját, a pízai Bernátot pápává(...)
  • Leó, III. – 97. római pápa
    III. Leó pápa megválasztása 795-ben rendkívüli sietséggel történt, mivel a római papság tartott a frank befolyástól. A szerényebb származású, de nagy tudású és tapasztalt korábbi kincstárnok (vestiarius) azonban rögtön hivatala elfoglalása után felismerte, hogy a Szentszék hosszú távú(...)
  • Szent Lipót őrgróf
    Lipót II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként született, és két házasságot kötött. Különösen a második házassága volt meghatározó, melyet V. Henrik német-római császár özvegy nővérével, Ágnessel kötött. Ez a frigy megnövelte a Babenberg-ház tekintélyét a Száli-frank(...)
  • Szixtusz, II. – 24. római pápa
    Szent II. Szixtusz pápa athéni születésű, képzett filozófus volt. Papi hivatás ébredt benne, jóságos és békeszerető pap lett. Püspökként is híveit szerető maradt. Szixtusz pápát 257-ben szentelték Róma püspökévé. Küzdött az Egyházon belül éledező széthúzások ellen, főleg az eretnekek(...)
  • János, I. – 53. római pápa
    Szent I. János pápa Tusciában (Toszkána) született. 523. augusztus 12-én lett pápa. A római birodalom szétesése után a birodalom két felén két uralkodó kormányzott. A két egyház is ellentétben állt egymással. Nyugaton(...)
  • László, I. király – Szent László
    Szent László 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt. Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában(...)