Szent Vincenza Maria Poloni
Luigia Francesca Maria Poloni 1802. január 26-án született Veronában, mélyen vallásos családban. Már gyermekkorától különös érzékenységgel fordult a szegények és betegek felé, ami egész életét meghatározta. Édesapja halála után fiatalon nagy felelősséget vállalt, s ezzel együtt fokozatosan felismerte hivatását a szeretet és az irgalmasság szolgálatában. Boldog Carlo Steeb lelkivezetése segítette őt abban, hogy hitét elmélyítse és az imádságban találja meg az erő forrását.
A kolerajárvány idején, 1836-ban példamutató önfeláldozással ápolta a betegeket, és ezzel végleg megerősödött hivatásában. 1840-ben három társával együtt a veronai Pio Ricoveróba költözött, ahol megalapította az Irgalmasnővérek közösségét, amely később Veronai Irgalmasnővérek Intézete néven vált ismertté. 1848-ban letette szerzetesi fogadalmát, és a Vincenza Maria nevet vette fel. Mottója – „Krisztust szolgálni a szegényekben” – nemcsak személyes hitvallása, hanem közösségének alapelve is lett.
Születése
1802. január 26., Veróna
Halála
1855., november 11., Veróna
Boldoggá avatása
2008. szeptember 21., XVI. Benedek pápa
Szenté avatása
2025. október 19., Vatikán, XIV Leó pápa
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
november 11.
Jelképe(i)
Védőszentje
Vincenza Maria lelkisége az imádság, az Eucharisztia és a felebaráti szeretet mély egységéből fakadt. A szegényeket és betegeket „a mi urainknak” nevezte, mert bennük Krisztus arcát látta. Kiemelkedő alázattal, bölcsességgel és rendíthetetlen hittel vezette nővéreit, akiket arra buzdított, hogy a közösség életét a kölcsönös szeretet és egység határozza meg. Lelki gyermekeit türelemre, szolgálatra és Istenbe vetett bizalomra nevelte.
A közösség Páli Szent Vince lelkiségét követve gyorsan növekedett, és meghatározó szerepet töltött be Veronában. Vincenza Maria nagy figyelmet fordított a fiatal lányok nevelésére és az irgalmasság lelkületének terjesztésére. Élete utolsó éveiben súlyos betegségben szenvedett, de fájdalmait Krisztus szenvedésében való részesedésként élte meg. Minden nehézséget az Egyház és közössége javára ajánlott fel, és halála előtt nővéreit arra intette, hogy soha ne engedjék kialudni a szeretet lángját.
1855. november 11-én hunyt el Veronában. Egyszerű sírba temették, majd később nővértársaival együtt közös nyughelyre helyezték. Élete és szolgálata ma is arra tanít, hogy a keresztény szeretet nem elvont eszme, hanem konkrét, életet átformáló tettek sorozata. Vincenza Maria Poloni az irgalmas szeretet, a hitből fakadó bátorság és az Istenbe vetett bizalom időtálló példája maradt.
Forrás: Causesanti.va
Boldog Ghebre Mihály pap
