Szent Gellért püspök és vértanú
Szent Gellért Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.
Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben!
A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.
Születése
980. körül, Velence
Halála
1046. szeptember 24., Buda
Boldoggá avatása
Szenté avatása
1083., VII. Gergely pápa
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
szeptember 24.
Jelképe(i)
Védőszentje
1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra, hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.
1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.
István halála után háborúskodások kezdődtek, Vata vezetésével pogánylázadás tört ki. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban Gellért a hercegek elé utazott több püspök kíséretében a pesti révhez, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt hatalmas felizgatott tömeg kiabált, tüntetett, kövekkel dobált. Gellért ekkor még sértetlen maradt. Imádkozott ellenségeiért, áldást osztogatott. A lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták.
Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta meleg szeretettel ünnepeljük.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
