Claver Szent Péter áldozópap

Claver Péter 1580-ban született Spanyolországban, mélyen vallásos parasztcsaládban. Már fiatalon teológiai tanulmányokba kezdett, és elöljárói hamar felismerték rendkívüli értelmét, jámborságát és felebaráti szeretetét. A jezsuita rendbe 1602-ben lépett be, és mallorcai tanulmányai során mély benyomást tett rá Rodriguez Szent Alfonz példája, aki az alázat és önátadás szent életét mutatta meg számára. Ez a lelki irányultság egész életét meghatározta.

1608-ban elhatározta, hogy misszionárius lesz az Újvilágban, és 1610-ben elhagyta Spanyolországot, hogy soha többé ne térjen vissza. Kolumbia partvidékén, Cartagena kikötővárosában találta meg életre szóló küldetését: a rabszolgahajókon érkező afrikai foglyok lelki és testi gondozását. Ez a szolgálat nem csupán karitatív tevékenység volt, hanem mély, személyes elköteleződés: 1620 körül fogadalmat tett, hogy a rabszolgák „örök szolgája” lesz – „Petrus Claver, Aethiopum semper servus.”

Claver atya a legnagyobb alázattal és együttérzéssel fordult az embertelen körülmények között érkező rabszolgák felé. A hajók érkezésekor már ott volt a parton, élelemmel, gyógynövényekkel és vízzel a kezében. A betegekhez és haldoklókhoz is elsőként sietett, s ha kellett, saját kezével ápolta őket. Keresztelési jegyzéket vezetett, élete során több mint 30 000 rabszolgát keresztelt meg. Tolmácsokat képzett ki, hogy minden csoportot anyanyelvén taníthasson, és gondoskodott a hitoktatás folytatásáról is.