1Kor 1,17-25 – Zsolt 32,1-2.4-5.l0ab és 11 – Mt 25,1-13
Szent Ágoston az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, csak halála előtt valamivel keresztelkedett meg, 371-ben. Édesanyja azonban, Mónika már keresztény.
Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Apja kívánsága szerint szónoknak kellett tanulnia. Nagy becsvágy élt benne, sírni tudott, ha valaki föléje kerekedett. A játék kedvéért szívesen elhanyagolta a kötelességeit, és sok kísértése volt a hazudozásra. Jó nevű iskolákat is látogatott, de időnként garázda fiatalok társaságában is forgolódott. 371-ben szónoki és jogi tanulmányokat folytatott Karthágóban. Anyja vallásosságát ekkor dajka mesének tartotta.
Édesanyja könnyei és Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont Ambrus szónoki tehetsége, fellépése, műveltsége. Aztán Szent Antal életrajza nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. És akkor egyszerre csak a véletlenszerűen felütött Szentírás hirtelen megtérésre vezette.
391-ben pap lett, majd 395-ben Hippó püspöke. Szavaival és írásaival az igaz hit védelmezője volt. Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és az igaz hitet bölcsen világította meg.
1Kor 1,26-31 – Zsolt 32,12-13.18-19.20-21 – Mt 25,14-30
Ünnepek/Emléknapok
Keresztelő Szent János vértanúsága Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Heródes Antipasz lefejeztette Keresztelő Szent Jánost Kr.u. 29-ben, Szalóme táncáért. Mint ismeretes, Heródes együtt élt testvére feleségével, Heródiással, aki elszökött Rómából férjétől, hogy a király Heródes mellett fényben, pompában élhessen. Lánya a már kissé kapatos vendégsereg előtt táncával mindenkit elbűvölt. Az alkoholmámorban tetszelgő király bármit hajlandó volt jutalmul adni a lánynak táncáért. Az anyja tanácsára János fejét kérte. Megkapta (Mk 6,21-28)
Jer 20,7-9 – Zsolt 62,2.3-4.5-6.8-9 – Róm 12,1-2 – Mt 16,21-27
1Kor 2,10b-16 – Zsolt 144,8-9.10-11.12-13ab.13cd-14 – Lk 4,31-37
Események
Egész naposTeremtésvédelem világnapja
Ferenc pápa minden év szeptember 1-re imanapot hirdetett meg a Teremtett Világért. A levélben a pápa a természet iránti aggodalom társadalmi elkötelezettségére szólít fel, a szegények iránti méltányosságra, amely egyben öröm és a belső béke forrása.
1Kor 3,18-23 – Zsolt 23,1-2.3-4ab.5-6 – Lk 5,1-11
Nagy Szent Gergely pápa a katolikus egyház történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a nép pápája. A középkor elején élt, egy olyan korszakban, amikor a népvándorlás zavarai sújtották Európát. Gergely pápa megreformálta az egyház felépítését, megerősítette a pápai hatalmat, és missziókat indított el a pogány népek megtérítésére. Teológiai és liturgiai munkássága is jelentős mértékben hozzájárult az egyház fejlődéséhez. Műveivel nagy hatással volt a világi társadalom felépítésének módozataira is.
540 körül született Rómában, nemesi családból. Az örökségéből hat kolostort alapított, még szülei volt palotáját is kolostorrá alakította. Róma prefektusa lett. 578-ban szerpap lett, majd Konstantinápolyban pápai követ. Bencés szerzetes volt. II. Pelágiusz pápa tanácsadója volt.
590. szeptember 3-án pápává választották: jó pásztor volt, segítette a szegényeket, megtéríttette az angolokat. Sokat írt erkölcsi és hittudományi kérdésekről. Összeállította a misekönyvet, megszervezte a liturgiát. Megkezdte a népvándorlás népeinek megtérítését.
604. március 12-én halt meg. A négy egyházatya egyike.