Szent Sebestyén vértanú
Szent Sebestyén Galliában, a mai Franciaországban született. Tisztelt és becsült császári testőrtiszt volt, ütközetekben vívta ki ezt a rangot magának bátorságával és hősiességével. A híre alapján rendelte szolgálatára Diocletianus császár.
Kérünk, Urunk, add meg nekünk az erő Lelkét, hogy Szent Sebestyén vértanúd dicsőséges példája nyomán megtanuljunk inkább engedelmeskedni neked, mint az embereknek.
Itt Rómában ismerkedett meg Sebestyén a kereszténységgel. Megvédte őket az utcán, segítette őket minden lehető módon, volt akit ki is szabadított a börtönből.
Születése
255. körül, Gallia
Halála
288. január 20., Róma
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Sírhely/Kegyhely
San Sebastiano fuori le mura
Ünnepnapja(i)
január 20.
Jelképe(i)
Védőszentje
Rómában szenvedett vértanúhalált a Diocletianus- féle üldözés idején. Hitével ugyan sohasem tüntetett, irigyei azonban kinyomozták keresztény voltát, és gazdag jutalom reményében feljelentették a császárnál. Az uralkodó örjöngött a hír hallatán, magához rendelte a testöőrtisztet és kérdőre vonta. Sebestyén hűségéről biztosította a császárt, de a pogány istenek előtt nem volt hajlandó áldozatot bemutatni.
Nyíl általi halálra itélte Sebestyént Diokletianus, ám a nyilazást túlélte, és egy jámbor hívő asszony felgyógyította. Néhány hét múlva -ímmár egészségesen- szolgálattételre visszatért a palotába: mivel szolgálati helyét kötelességtudatból nem hagyhatta el, másrészt a halálból visszatérteknek a római jog kegyelmet biztosított.
Kegyelmet kért a császártól az azonban hajthatatlan maradt, most már karddal végeztette ki, más forrás szerint botokkal agyonverték, 288-ban. Testét egy csatornába vetették, de egy Lucina nevű jámbor asszony kihúzta, majd a városon kívül eltemette. Sírja a Via Appián, az Ostia kikötőbe vezető hadiúton található, fölötte ragyogó templom áll, a katakombát róla nevezték el. Tisztelete már a régi időkben is megvolt. Oszlophoz kötözve, nyilakkal átlőtt testtel szokták ábrázolni.
Kötelességedet teljesítsd mindenekelőtt!
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
