Szent Iréneusz
Szent Iréneusz (Irén) 130 körül született, görög származású keresztény volt. Széleskörű szellemi képzést kapott már ifjú korában és a szmirnai Szent Polikárp püspök tanítványa volt (aki viszont Jézus szeretett Szent Jánosánál, az apostolnál tanulhatott).
Istenünk, ki Szent Iréneusz püspöknek megadtad, hogy erősíthette az igaz tanítást és a békét Egyházadban, kérünk, engedd az ő közbenjárására, hogy a hitben és a szeretetben megújuljunk, és őrizhessük magunkban a te igazságodat és békédet!
155 körül néhány szmirnai, görög és szír kereszténnyel elindult és 177-ben letelepedett Lyonban. Hamarosan keresztényüldözés tört ki és Iréneusz kapta a foglyok gondozásának feladatát. Elvitte a lyoniak köszöntését Szent Eleutherosz pápának Rómába. Ez a római út mentette meg a vértanúságtól Iréneuszt. Papja, majd a 90 éves Photinus püspök vértanúhalált szenvedett távollétében.
Születése
115-150. között, vélhetőleg Szmirnaban, a mai Törökország területén
Halála
202. vagy 203. február 28., Lugdunum (Lyon, Franciaország)
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
június 28.
Védőszentje
A pápa ajánlólevelével tért vissza Lyonba. A megmaradt keveseknek az üldözés elcsillapodása után püspöke lett. Gyors gyarapodás és missziós siker következett a Galliai egyházra. A gnosztikus tévedések ellen könyvet írt, de az ingadozó paptársait is erősítette. Kb. 14 évvel később a húsvét ünneplésének időpontjáról folyó kelet-nyugati vitában is eredményesen közben járt a keletiek és I. Viktor pápa között. Felsorolta az első tizenkét pápát a folyamatosság megmutatása érdekében.
A hagyomány szerint 200 körül szenvedett vértanúságot. Eszerint a várost katonák vették körül császári parancsra. Elfogták és kivégezték a keresztényeket. Iréneusz a súlyos bántalmazásokba halt bele. Szent Jeromos és Tours-i Gergely is megerősíti a vértanúság tényét, de ez a felfogás csak a negyedik században terjedt el. Lyonban egy 4-5. századból származó templom hirdeti a szent püspök emlékét.
Tanítása
A legismertebb műve Az eretnekség ellen (latinul Adversus Haereses), amelyben alaposan elemzi és cáfolja korának főbb gnosztikus tanait. Akkor ugyanis a katolikus hitre komoly veszélyt jelentett a gnoszticizmus, melynek legismertebb képviselői Markión és Valentinus voltak. Iraeneus velük vitatkozva fejti ki tanításait.
Az öt könyvből álló írás egyik lényege, hogy a láthatatlan Isten annyira szereti az emberiséget, hogy emberré lett. Iréneusz párhuzamot von Ádám, az első ember és Krisztus között. A teremtés eredményeképpen szerinte nem egy tökéletes világ jött létre, hanem egy olyan, amelyben az embernek megadatott a lehetőség, hogy állandóan tökéletesítse magát. A bűnbeesés nem véletlenszerű dolog, és nem a Sátán diadala, hanem arra szolgált, hogy letörje Ádám büszkeségét és gőgjét, és a folyamatos önfejlesztésre késztesse. Az Ószövetség kegyetlenkedései ezért a kezdetleges emberi természet velejárói voltak. Jézus szintén ebben a fejlődési folyamatban segíti az emberiséget. Jézus emberré lett, és Isten a saját örökké való életében akarja az emberiséget részesíteni úgy, hogy az ellentmondással teli emberi természetünket ne törje össze. Ez minden képzeletet felülmúló beteljesedés lesz az Istennel való közösségben.
Iréneuszt a dogmatika atyjának is nevezik. Erre az ad alapot, hogy felismerte: a gnosztikusok tanításával szemben Krisztus tanítása csak úgy védhető meg, illetve adható tovább, ha egységes rendszerbe foglalják. Ő állította össze a katolikus egyházban használt szent iratok listáját (kánonját). Ennek alapjául azokat az írásokat használta föl, amelyeket mindegyik keresztény közösségben használtak. A helyi eltérések esetlegessége számára azt bizonyítja, hogy azok nem Jézustól származtak. Görögül és kelta nyelven is prédikált, így szerepe volt a gallok megtérítésében.Az írás az Agobard által alapított lyoni scriptorium, illetve annak vezetője, Lyoni Florus tevékenysége nyomán maradt fenn.
2022. január 20-án Ferenc pápa az egyháztanítók közé iktatta, Doctor Unitatis (Egység Dokotora) titulussal.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
