Szent Fülöp apostol
Szent Fülöp apostol Betszaidából származott, halász volt, ott élt a Genezáreti tó mellett. Keresztelő Szent János tanítványa volt meghívása előtt, azonban Andrástól értesülve a messiási remények megvalósulásáról, azonnal felébredt benne a Jézushoz való csatlakozás vágya. Jézust hívására felnőtt-férfi kora ellenére azonnal követte (Jn 1,43-49), pedig egy hagyomány szerint feleségét és három lányát kellett otthon hagynia. Pár nap múlva barátját Nathanaelt (Bertalant) is Krisztushoz vezette.
Istenünk, aki minden évben megadod nekünk Szent Fülöp és Szent Jakab apostol ünnepének örömét, kérünk, segíts, hogy Egyszülötted szenvedésében és feltámadásában részesülve eljussunk szent színed látására!
Születése
1. század körül
Halála
80. korül, Hierapolisz, Anatólia
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Ünnepnapja(i)
május 3.
Jézus szűkebb, bizalmasabb környezetéhez tartozott. A kenyérszaporítás előtt Fülöpöt kérdezte Jézus, hogy „honnan veszünk ennyi népnek kenyeret?” (Jn 6,5-7) Jézus szenvedése előtt a pogányok, a zsidózó görögök őt kérték, hogy szeretnének Jézussal találkozni (Jn 12,21). Az utolsó vacsorán kérte Jézust: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát és az elég nekünk.” (Jn 14,1-10)
Júdeából Frigiába ment apostoli munkája során. Működéséről és haláláról pontos adataink nincsenek. Alexandriai Szent Kelemen szerint természetes halállal halt meg. Más források szerint KisÁzsiában, Hieropoliszban missziós tevékenységéért keresztre feszítették 87 éves korában. Többen összetévesztik a 7 diakónus egyikével (ApCsel 6,5)
Bizonyos, hogy hamvait először Frigia fővárosában Hieropoliszban (a mai Pambuk-kalessziben) helyezték örök nyugalomba, innét Konstantinápolyba, majd I. Pelágiusz pápa idejében Rómába vitték. 570-ben, Rómában, a tizenkét apostol (Santi Apostoli) templomában helyezték el ereklyéit Jakab apostoléval együtt. A posztókereskedők és a kalapkészítők védőszentjeként tisztelik.
Neve alatt fennmaradt iratok
Két apokrif irat ismeretes Fülöp neve alatt: egy gnosztikus evangélium és egy apostolok cselekedetei. Keletkezési idejüket – a hitelességüket el nem fogadók – a 4. századra teszik.
- Fülöp evangéliuma
- Fülöp apostol cselekedetei
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
