Szent Apollónia szűz, vértanú
Szent Apollónia, a 3. század első felében élt alexandriai szűz és vértanú, a bátorság és a hit példaképe. Élete és halála Nagy Dionüsziosz alexandriai püspök beszámolójából ismert, aki antióchiai püspökhöz írt levelében részletesen leírta a korabeli keresztényüldözések körülményeit. Apollónia története nem császári rendelet nyomán bekövetkezett üldözésről szól, hanem a fanatikus tömeg erőszakos cselekedeteiről, amelyek Philippus Arabs kereszténységhez viszonyuló, kedvező uralkodása alatt, 249-ben történtek Alexandriában.
Egyes „képzelgő próféták” által feltüzelt csőcselék a keresztényeket tette felelőssé az akkori problémákért. A keresztények házait kifosztották, javaikat elégették, és sok hívőt brutálisan meggyilkoltak. Az üldözöttek között volt Apollónia is, akit Dionüsziosz egy „tiszteletre méltó korú, tekintélyes hajadonként” írt le. A püspök görög szavaiból feltételezhető, hogy Apollónia diakonisszaként szolgálta közösségét, és érdemei miatt különleges tisztelet övezte.
Születése
2. század, valószínűleg Alexandria
Halála
valószínűleg 249. február 9., Alexandria
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
február 09.
Jelképe(i)
Védőszentje
fogorvosok, fogbetegek, fogfájósok
Amikor a fanatikus tömeg elfogta Apollóniát, kegyetlenül bántalmazták: arcát úgy megverték, hogy minden foga kitört. Ezután kivezették a városból, ahol máglyát gyújtottak, és megfenyegették, hogy élve elégetik, ha nem tagadja meg hitét és nem ismétli el istenkáromló szavaikat. Apollónia azonban rendíthetetlen maradt. Kérte, hogy engedjék szabadon egy pillanatra, majd önként a lángok közé vetette magát, hogy ne kelljen megtagadnia Krisztus iránti hűségét. Így halt vértanúhalált.
Szent Apollónia bátorságának híre gyorsan elterjedt, és példája erőt adott a korabeli keresztényeknek, akik hasonló üldöztetésekkel néztek szembe. A későbbi hagyományok Apollóniát a fogorvosok és a fogfájással küzdők védőszentjévé tették, mivel szenvedései során elvesztette fogait. Ikonográfiájában gyakran ábrázolják fogóval vagy foggal a kezében.
Apollónia története ma is arra tanít, hogy a hit ereje képes legyőzni a legnagyobb testi és lelki szenvedéseket. Ünnepét február 9-én tartják, és emlékezetét a keresztény vértanúk tisztelete őrzi.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia