Szent Ágota szűz és vértanú
Szent Ágota hagyomány szerint Catániában, Szicília keleti partján született. Szülei igen gazdag görögök voltak, és nagyon mély vallásos nevelésben részesítették.
Istenünk, ki mindenható erőddel a gyengébb nemnek is megadtad a vértanúság győzelmét, kérünk, engedd jóságosan, hogy akik Szent Ágota szűz és vértanú égi születésnapját üljük, az ő példája szerint eljuthassunk Hozzád!
Ágota szépsége, erényessége és vagyona sok ifjút ösztönzött házassági ajánlatra, még a sziget nagyhatalmú kormányzóját is.
Ágota azonban Krisztussal jegyezte el magát. Szeretettel teli finomsággal, de határozottan tért ki minden házassági ajánlat elől. A sziget ura előbb a kéréssel próbálkozott, majd Déciusz császár keresztényüldöző rendeletét alkalmazva próbálta volna megszerezni a leányt. A fenyegetés azonban semmit sem használt.
Születése
230. körül, Catania, Római birodalom
Halála
251. körül, Catania, Római birodalom
Boldoggá avatása
Szenté avatása
Sírhely/Kegyhely
Cataniai székesegyház
Ünnepnapja(i)
február 05.
Jelképe(i)
levágott mellek, pálmaág
Védőszentje
harangontők, takácsok, pásztorok, Máltai Lovagrend egyik patrónája
Kegyetlen kínvallatásra vonta ekkor Ágotát, de a szűz nem ingott meg. Imádkozott, hogy Isten vegye magához. Kérése meghallgatásra talált, szép csendesen, békében elszenderült 251-ben. Tisztelete hamar elterjedt, neve a 6. században a római kánonba is bekerült.
A legenda szerint a sírját borító szűzi fátyola segítségével többször csodásan megállították az Etna kitörésekor pusztító forró lávát; ezért az érzéki szenvedélyekben szokták hathatós segítségét kérni. Segítségét tűzveszély, zápor és vihar ellen is gyakran kérik. Védőszentje a harangöntőknek, a takácsoknak és a pásztoroknak, de a törökök felett aratott egyik győzelmük emlékére a Máltai Lovagrend is patrónái közt tiszteli.
Tisztaságodat mindennél tartsd többre, az csak Istené.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
