Miltiadész – 32. római pápa

Szent Miltiadész pápa származásáról keveset tudunk, bár valószínűsíthető, hogy a Római Birodalom afrikai provinciáiból származott. Megválasztására egy rövid interregnum után került sor, mivel elődjét, Euszebioszt is száműzték, és a pápai trón körüli zavargások elcsendesítéséhez időre volt szükség. Miltiadész 311. július 2-án lett a katolikus egyház feje, és egészen haláláig, 314. január 10-ig töltötte be tisztségét. Uralkodása a keresztény egyház stabilitásának helyreállítását és megerősödését hozta el egy hosszú üldöztetési időszak után, ami a császári hatalommal való békés viszony kialakulásának volt köszönhető.

Miltiadész pontifikátusának legfontosabb eseménye és fordulópontja a kereszténység történelmében a 313 júniusában kiadott mediolanumi ediktum volt. Ezt a nagy jelentőségű rendeletet I. Constantinus (Nagy Konstantin) és társcsászára, Licinius császár adta ki Mediolanumban (Milánó). Az ediktum vallásszabadságot hirdetett a birodalom teljes területén, ezzel hivatalosan is véget vetve a keresztények üldözésének. Ez a döntés nemcsak a keresztények számára hozott megkönnyebbülést, hanem jogi alapot teremtett az egyház intézményes fejlődéséhez.

A császári jóakarat és a keresztény egyházba vetett bizalom kézzelfogható jeleként a császárok jogot adtak Miltiadész pápának, hogy visszakövetelje a római prefektustól az üldöztetések alatt elkobzott egyházi birtokokat. Emellett I. Constantinus császár személyesen ajándékozta a Lateráni bazilikát a pápának.
Ez az ajándék alapvető jelentőséggel bírt, mivel a bazilika lett a pápa székhelye és a római katolikus egyház egyik legfőbb irányítói központja évszázadokon keresztül, ezzel megszilárdítva a pápai hatalom fizikai jelenlétét és tekintélyét.