XIV. Leó pápa X üzenete – május 18.

Minden érdem nélkül választottak meg, félve és remegve, úgy jövök hozzátok, mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, veletek járva Isten szeretetének útján, aki azt szeretné, hogy mindannyian egy családban egyesüljünk.

A szeretet és az egység: ez a két dimenziója annak a küldetésnek, amelyet Jézus Péterre bízott. Péter csak azért tudja betölteni ezt a feladatot, mert saját életét is megérintette Isten végtelen és feltétel nélküli szeretete – még bukásának és megtagadásának órájában is.

Péter arra kapott meghívást, hogy testvérei hitét szolgálja, velük együtt haladva az úton. Azt szeretném, ha első és legnagyobb vágyunk egy egységes Egyház lenne – az egység és a közösség jele –, amely kovászként hat egy megbékélt világért.

Ez a szeretet órája! Az evangélium szíve Isten szeretete, amely testvérekké tesz bennünket. Elődömmel, XIII. Leó pápával együtt ma is feltehetjük a kérdést: „Ha ez az elv uralkodnék a világban, vajon nem szűnnének-e meg a viszályok, és nem térne-e vissza a béke?” (Rerum Novarum)

A Szentlélek világosságával és erejével építsünk olyan Egyházat, amely Isten szeretetére épül, az egység jelét, missziós Egyházat, amely kitárja karjait a világ felé, hirdeti az igét, hagyja, hogy a történelem „nyugtalanná” tegye, és így a harmónia kovászává válik az emberiség számára.