Szilveszter, II. – 141. római pápa
Gerbert d’Aurillac 938-ban született Franciaországban egy szegény, de tisztességes családban, majd a bencés rendhez csatlakozva alapozta meg kiváló műveltségét. Spanyolországi tanulmányai során nemcsak a keresztény, de az arab világ tudományos vívmányaival is megismerkedett, elsajátítva a matematikát, az aritmetikát és az asztrológiát. Miután visszatért Európába, II. Ottó császár támogatásával a királyi udvarban tanított, később pedig a reimsi egyházi iskola megbecsült oktatója lett. Karrierje során azonban többször is szembe került a hagyományos egyházi és nemesi erőkkel, ami miatt átmenetileg el kellett hagynia Bobbio kolostorát, illetve a reimsi érseki kinevezése körüli viták is megviselték.
A politikai színtéren is aktív szerepet vállalt, támogatva Capet Hugó trónra kerülését, ami átmeneti konfliktushoz vezetett a korábbi pápai vezetéssel és Arnulf reimsi érsekkel is. Később III. Ottó császár udvarába került, ahol nevelőként és legfőbb tanácsadóként működött, miközben V. Gergely pápa Ravenna érsekévé szentelte. V. Gergely váratlan halálát követően a császár nyomására, 999-ben választották egyházfővé, felvéve a II. Szilveszter nevet. Ezzel ő lett az első francia származású pápa, aki pontifikátusa alatt rendkívül szoros kapcsolatot ápolt az aacheni udvarral.
Születése
938.,
Halála
1003. május 12., Róma
Megválasztása
141. római pápa – 999. március
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
Jelképe(i)
Pápaként nagy hangsúlyt fektetett az egyházi fegyelem megújítására, küzdött a szimónia ellen, és határozottan kiállt a papi cölibátus szentsége mellett. Kiemelkedő jelentőségű volt a keleti térítésben betöltött szerepe: az ő pontifikátusa alatt jött létre a lengyelországi és a magyarországi metropolita tisztség is, Esztergom központtal. Ezzel elismerte a Magyar Királyságot mint független keresztény államot, és Szent Istvánt a Szentszék vikáriusává tette. Emellett kapcsolatot épített ki a kijevi fejedelemséggel is, elősegítve a kereszténység terjedését.
Uralkodásának végét a római nemességgel és a német-római császárral kapcsolatos politikai konfliktusok jellemezték. Amikor a császár és a pápa konfliktusba került a közép-itáliai területek adományaival kapcsolatban, a római arisztokrácia fellázadt, és mindkettőjüket elűzte a városból. A császár sikertelen ostromai és halála után Szilveszter visszatért Rómába, de nem sokkal később, 1003-ban elhunyt. Halála után politikai ellenfelei lejárató kampányt indítottak, aminek következtében számos legenda született boszorkányságról, arab mágiáról és démoni kapcsolatokról.
II. Szilveszter nemcsak vallási, hanem tudományos szempontból is messze megelőzte korát. Az arab világból átvett ismeretek, például az arab számok és az abakusz használata révén leegyszerűsítette a számítási műveleteket. Jelentős szerepet játszott az oktatásban is, mivel ő tekinthető a quadrivium megújítójának, kibővítve a hagyományos triviumot négy tudományággal. Emellett maradandó filozófiai és matematikai műveket hagyott hátra, mint a De geometria, és ő tervezett olyan fejlett szerkezeteket is, mint az ingaóra vagy a hidraulikus emelő.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
