Szent Bonaventura püspök és egyháztanító
1218 körül született az etruriai Bagnoregnióban, eredeti nevén mint Fidanza János. Apja orvos volt. Hároméves korában halálos betegségbe esett, édesanyja ekkor Assisi Szent Ferenc közbenjárását kérte. A nem remélt gyógyulás után ragadt rá a „bon aventura”(= jó szerencse olasz nyelven) név. Anyja ferencesnek nevelte.
Istenünk, ki Szent Bonaventura hitvallódat és püspöködet csodálatra méltó tanítóként adtad Egyházadnak, engedd kegyesen, hogy bölcsessége gazdagítson, irántad való szeretete pedig gyújtson lángra minket!
Születése
1218. körül., Bagnorea
Halála
1274. július 16., Lyon
Boldoggá avatása
Szenté avatása
1482. április 14., IV. Szixtusz pápa
Sírhely/Kegyhely
Szent Ferenc-templom, Lyon
Ünnepnapja(i)
július 15.
Jelképe(i)
Védőszentje
tükörgyárosok
Egy évig Orvietoban tanult a ferences főiskolán, de mindjárt utána 1236 és 1242 között Párizsban tanult bölcseletet és hittudományt. 1243-ban ferences szerzetes lett. Tanárrá nevezték ki már 24 éves korában. Rendtársait eredményesen tanította. Rendjét okosan és bölcsen kormányozta, amikor rendfőnökké választották. 1257 és 1274 közt volt rendje vezetője. A bencés-ágostonos eszme és az eredeti ferences regula között Bonaventúra középutat képviselt.
1273-ban albanói bíboros püspökké nevezték ki. Számos hittudományi és bölcseleti művet írt. A „doctor seraphicus” és „minden misztikus fejedelme” jelzőkkel szokták említeni. Aquinói Szent Tamás mellett a skolasztikus teológia legnagyobb tudósa volt. A világban Isten nyomait olvasta. Rámutatott, hogy Istent mindenkinek fel kell ismernie.
Lyonban halt meg 1274. július 15-én, a II. lyoni zsinaton. A lyoni Szent Ferenc templomban van eltemetve. 1482-ben avatták szentté, 1588-ban elismerte V. Szixtusz pápa egyházdoktornak, a „Doctor seraphicus” címet ekkor kapta.
Szent Bonaventúra a tükörgyárosok védőszentje.
Ne csak szüleink jó szándéka vezessen az életbe, tehetségeinket is hasznosítsuk tudatosan!
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia
