Ogilvie Szent János jezsuita vértanú
Ogilvie Szent János élete a hit, a bátorság és az állhatatosság példája. Skóciában született 1579-ben egy előkelő család gyermekeként, akit eredetileg kálvinista hitben neveltek. Tizenhárom éves korában Franciaországba küldték tanulni, ahol a katolikus és protestáns viták, valamint a katolikus vértanúk példája mély hatást gyakorolt rá. Kételyei miatt alapos teológiai kutatásokat végzett, és 17 évesen áttért a katolikus hitre.
Ezután jezsuitának jelentkezett, és tanulmányai során több országban is megfordult. Grazban például Pázmány Péter tanítását is hallgatta. 1610-ben szentelték pappá Párizsban. Hamarosan az a vágy ébredt benne, hogy Skóciában, szülőföldjén hirdesse a katolikus hitet, annak ellenére, hogy ez rendkívül veszélyes vállalkozás volt a vallási megosztottság és üldöztetések miatt.
1613-ban visszatért Skóciába, álnéven és álruhában utazva. Titokban misézett, gyóntatott, és bátorította a katolikus közösségeket. Tevékenysége azonban hamar felkeltette a hatóságok figyelmét. Egy árulás nyomán letartóztatták, és hónapokon át tartó kínvallatásnak vetették alá, hogy elárulja a katolikusok neveit és csoportjait. Bár fizikailag és mentálisan is próbára tették, hitét és esküjét nem tagadta meg. Állhatatossága és bátor válaszai miatt üldözői sem tudtak rajta fogást találni.
Születése
1579., Banffshire
Halála
1615. március 10., Glasgow
Boldoggá avatása
1929. december 2., XI. Piusz pápa
Szenté avatása
1976. október 17., VI. Pál pápa
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
március 10.
Jelképe(i)
reverenda és fekete köpeny
Védőszentje
Végül felségárulás vádjával halálra ítélték, és 1615. március 10-én Glasgow-ban nyilvánosan felakasztották. Kivégzése azonban nem gyengítette a katolikusokat – sőt, példája új erőt adott a hitükhöz. A tömeg vértanúként tisztelte őt, míg hóhérait megvetés kísérte.
Ogilvie Jánost 1929-ben boldoggá, majd 1976-ban szentté avatták. Ma is példakép azok számára, akik a hitükért bátran kiállnak, még a legnehezebb körülmények között is. Életének és halálának története nemcsak a katolikus hit hűségét mutatja be, hanem az emberi méltóság és a lelki szabadság védelmezését is.
Forrás(ok): Dr. Szántó Konrád O.F.M.: A katolikus egyház története;
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve; id. Rieth József: Szentjeink;
Diós István: A szentek élete; Scitovszky János: Szentek élete;
Magyar katolikus lexikon; Arcanum; Wikipédia