De Veuster Damján József szerzetes, pap

De Veuster Szent Damján (Molokai Szent Damján), a flamand parasztfiú, aki egész életét a leprások szolgálatának szentelte, 1840-ben született Belgiumban. Már fiatalon szerzetesi hivatást érzett, és a Picpus-misszionáriusokhoz csatlakozott. Bár kezdetben csak laikus testvérként fogadták be, elszántságával és szorgalmával elérte, hogy pappá szenteljék. 1863-ban önként jelentkezett misszióba, így jutott el a Hawaii-szigetekre.

Első éveiben fáradhatatlanul dolgozott, hogy hitet és reményt vigyen a bennszülöttek közé. Ám amikor szembesült Molokai szigetének borzalmaival, ahol a leprások teljesen magukra hagyatva éltek, önként jelentkezett, hogy köztük szolgáljon. Tudta, hogy ezzel saját életét is kockáztatja, de úgy döntött, velük marad, osztozik sorsukb

Damján atya nemcsak papként, hanem orvosként, tanítóként és építőként is tevékenykedett. Gondoskodott a betegekről, új otthonokat, kórházat és templomot épített, árvaházat alapított, és méltóságteljes temetést biztosított az elhunytaknak. Félelem nélkül érintkezett a leprásokkal, és mindig így beszélt róluk: „Mi, leprások.” Végül maga is megfertőződött, és 1889-ben halt meg, miután biztosította, hogy műve jó kezekben marad.