Damján atya nemcsak papként, hanem orvosként, tanítóként és építőként is tevékenykedett. Gondoskodott a betegekről, új otthonokat, kórházat és templomot épített, árvaházat alapított, és méltóságteljes temetést biztosított az elhunytaknak. Félelem nélkül érintkezett a leprásokkal, és mindig így beszélt róluk: „Mi, leprások.” Végül maga is megfertőződött, és 1889-ben halt meg, miután biztosította,…