A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta
Edith Stein, a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta, zsidó származású német filozófusnőként indult, aki az igazság keresése során talált rá a katolikus hitre. 1891-ben született Breslauban, tanulmányait Husserl tanítványaként végezte, és mély filozófiai képzettséggel rendelkezett. Avilai Szent Teréz írásai hatására 1922-ben katolizált, majd a speyeri dominikánus iskolában tanított. Számos fordítói és filozófiai munkája mellett a katolikus gondolkodás rendszerébe illesztette Aquinói Szent Tamás és Husserl filozófiáját. 1933-ban belépett a kölni kármelita kolostorba, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta.
Atyáink Istene, te Szent Teréz Benedikta vértanúdnak megadtad, hogy keresztre feszített Fiadat megismerje és egészen a halálig kövesse. Közbenjárásodra add, hogy Krisztust minden ember elismerje Üdvözítőjének, és általa eljusson örök színelátásodra. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Amen.
Szerzetesi éveiben is folytatta tudományos munkásságát, legfőbb művei közé tartozik a Véges és örök lét, valamint a Keresztes Szent Jánosról írt tanulmánya, A kereszt tudománya. Ezekben a misztikus keresztény gondolkodásból kiindulva fogalmazta meg, hogyan lehet a szenvedést Isten iránti szeretetté alakítani. A kereszt szerinte Isten szeretetének legteljesebb jele, s az ember csak akkor válaszolhat erre méltón, ha ő is képes szeretetből áldozattá válni. Műveiben gyakran utal a misztikus lelki útra, az Istennel való egyesülés útjára, amelyet szimbolikus képekkel, mint a „sötét éjszaka” vagy a „lelki eljegyzés” írt le.
Születése
1891. október. 12., Boroszló
Halála
1942. augusztus 9., Auschwitz
Boldoggá avatása
1987. május 1., Köln, II. János Pál pápa
Szenté avatása
1998. október 11., Vatikán, II. János Pál pápa
Sírhely/Kegyhely
Ünnepnapja(i)
augusztus 9.
Jelképe(i)
Védőszentje
Európa társvédőszentje, az árvák és mártírok védőszenje
1938-ban, a náci fenyegetés elől Hollandiába menekítették, de ott sem volt biztonságban. A holland püspöki kar nyílt náciellenes kiállása után 1942-ben őt és nővérét, Rosát is letartóztatták és Auschwitzba deportálták. Edith Stein tudatosan vállalta sorsát népéért és hitéért: „Gyere, hiszen mi a népünkért megyünk” – mondta Rosának. 1942. augusztus 9-én halt vértanúhalált, életét Istennek felajánlva, elégő áldozatként.
Szentté avatása nemcsak vértanúságának, hanem hitvalló életének is elismerése. Filozófiájában az igazság és szeretet összetartozását vallotta, és arra figyelmeztetett: semmit ne fogadjunk el igazságnak, ha abban nincs szeretet, és semmit ne tartsunk szeretetnek, ha abban nincs igazság. II. János Pál pápa 1998-ban avatta szentté, és Európa társvédőszentjévé nyilvánította, hangsúlyozva, hogy példája és tanúságtétele egész Európa számára útmutató.
Edith Stein életét a mély belső hivatás, az Isten és ember iránti szeretet határozta meg. A szenvedés értelméről írt gondolatai a kármelita hivatás lényegére mutatnak: „A szabadon vállalt és örvendező szenvedés által közbenjárni a bűnösökért, és együttműködni az emberiség megváltásában.” Életműve és vértanúsága örök tanúságtétel a hit, az igazság, és a szeretet erejéről.
Végrendeletéből:
„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak és minden kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és minden jóért, amiben ebben a házban részesültem.
Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására, Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért, különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és echti Kármel fennmaradásáért, megszenteléséért és tökéletesedéséért, engesztelésül a zsidó nép hitetlenségéért, hogy az Urat az övéi fogadják be és eljöjjön az Ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért és a világ békéjéért, végül élő és elhunyt hozzámtartozóimért, és mindenkiért, akit Isten nekem adott: hogy közülük egy sem menjen veszendőbe.
1939. június 9-én, úrnapja nyolcadának péntekén, lelkigyakorlatom 7. napján.
A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér O.C.D.
Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.”
Forrás: Magyar Kurír
Szent Maximilian Kolbe
