A Heródes Agrippa-féle keresztényüldözés

Heródes Agrippa Kr. u. 42 körül „kedvezni akarván a zsidóknak” kivégeztette Jeruzsálem püspökét, id. Jakab apostolt, Pétert pedig börtönbe vetette (ApCsel 12,1-4). Az apostolok ekkor hagyták el (ifj. Jakab kivételével) Palesztinát.

Az ellentét azonban ezzel nem szűnt meg: az elüldözött keresztényeket a diaszpórában élő zsidóság nagyobb része is ellenségesen fogadta, Szent Pált szinte nyomon követte a zsidóság haragja, s hol alattomban izgattak ellene (ApCsel 13,50), hol nyílt lázadásra biztatták a tömeget (ApCsel 17,5.13), v. életére törtek (ApCsel 23,12; 2Kor 11,24). Szentt Pál végül a császárhoz fellebbezett az üldözés miatt, melyet honfitársai részéről kellett elviselnie, s melytől Rómában sem volt biztonságban. A nérói üldözést, melynek a két főapostol is áldozatul esett, részben szintén a zsidó ellenszenv zúdította a római keresztényekre.

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon