Szent Vince (†304) a korai egyház egyik legismertebb diakónusa és vértanúja, aki a Diocletianus-féle üldözések idején szenvedett mártírhalált a spanyolországi Valenciában. Mint Zaragoza püspökének, Valeriusnak a segítőtársa, Vince vette magára az igehirdetés és az egyházvezetés terheit, amiért a római helytartó brutális kínzásoknak vetette alá. A legenda szerint hite olyan sziklaszilárd volt, hogy még a legborzalmasabb testi szenvedések közepette is diadalmaskodott kínzói felett, halála után pedig égi jelek (egy holló és a tenger hullámai) védelmezték testét. Kultusza gyorsan elterjedt az egész Római Birodalomban, nevét a római kánonba is bejegyezték. Franciaországban tunikája révén a takácsok, népiesen értelmezett neve (Vin-cent) és ünnepének dátuma okán pedig a szőlősgazdák és bortermelők egyetemes védőszentjévé vált, akinek napján a hagyomány szerint a tavasz közeledtét és a jó termést jósolják meg.
Mindenható, örökkévaló Isten, kérünk, leheld belénk jóságosan Szentlelkedet, hogy szívünkben égjen az az erős szeretet, amellyel Szent Vince vértanú győzőtt minden testi gyötrelmen!
