Szent Lúcia a hagyomány szerint Siracusából, egy előkelő családból származott, és az egyik legkorábban tisztelt szűz vértanúk közé tartozik. Anyjával Szent Ágota sírjához zarándokolt, ahol imáik meghallgatásra találtak, és Lúcia elhatározta, hogy Istennek szenteli életét. Vőlegénye bosszúból feljelentette, mert Lúcia hozományát a szegények között osztotta szét és nem akart férjhez menni. A kihallgatás során Lúcia bátran megvallotta hitét, és megtagadta a pogány áldozatot. A bíró nyilvánosházba akarta hurcoltatni, de a legenda szerint testét csodás módon nem tudták elmozdítani. Végül több kínzás után karddal ölték meg, vértanúságát a Diocletianus-féle üldözés idejére teszik. Tisztelete már az 5–6. században elterjedt, neve a római kánonban is szerepel. A középkorban a vakok és szembetegek védőszentjeként tisztelték.
Egy áldozat van, ami tetszik Istennek, és ez a szegényeken való segítés. Mivel már semmim sem maradt, magamat adom oda.
Szent Lúcia.
Kérünk, Istenünk, enged, hogy Szent Lúcia szűz és vértanú segítsen minket közbenjárásával, hogy akik itt a földön égi születése napját ünnepeljük, a mennyben megláthassuk dicsőségedet!
