Az itáliai városok középkori polgári világában Homobonus életével megmutatta, hogy a kereskedői hivatás is lehet az életszentség útja, ha azt becsület, önmegtagadás és irgalmas szeretet vezérli. Munkáját Isten dicsőségére és a szegények javára végezte, vagyonát jótékony célokra fordította, s mindennapjait imádság és bűnbánat hatotta át. Egyszerű életvitele, alázata és mély hitbuzgalma kortársai számára is világító példává tette. A szentmise közben halt meg, s halála után hamarosan csodák történtek sírjánál. III. Ince pápa 1199-ben avatta szentté, ő az iparosok és kereskedők védőszentje.
