Avilai (Nagy) Szent Teréz 1515. március 28-án született Avilában, Spanyolországban, vallásos család tizenegyedik gyermekeként. Gyermekkorától erősen vonzódott a hithez, lelkesedéssel olvasta a szentek életét, és eleinte vértanú vagy remete szeretett volna lenni. Ifjúkorában azonban vidám társasági életet élt, majd az ágostonos apácák nevelése és Szent Jeromos írásai hatására újra megerősödött szerzetesi hivatásában. 1533-ban (egyes források szerint 1535-ben) belépett a karmelita rendbe, ahol a Jézusról nevezett Teréz nevet kapta. Sok betegséggel küzdött, de lelki életét gazdag misztikus élmények, látomások és mély szemlélődő imádság jellemezték.
1562-ben Avilában 12 társnőjével megalapította a Szent József-kolostort, amely a sarutlan karmeliták közösségének kezdete lett. Keresztes Szent Jánossal együtt a rend szigorú megújítását vitte véghez, és számos új kolostort alapított. Életében sokan tisztelték szentként, ugyanakkor sok ellenállással és féltékenységgel is szembe kellett néznie. 1582. október 4-én halt meg, épp a naptárreform idején, ezért emléknapját október 15-én ünnepeljük. 1622-ben szentté avatták, 1970-ben pedig VI. Pál pápa egyháztanítóvá nyilvánította, a szemlélődő lelkiség egyik legnagyobb alakjaként. Jelmondata, „Szenvedni vagy meghalni”, egész életének hű összefoglalása lett.
Talán nem is tudjátok igazában, hogy mit tesz az, szeretni; nem csodálnám, ha így állna a dolog. Az az egy bizonyos, hogy nem a szellemi örömökön fordul meg a szeretet nagysága, hanem azon a szilárd elhatározáson, hogy mindent, amit teszünk, Isten kedvéért tesszük s óvatosan kerülünk mindent, ami Őt megbánthatná. (...) Ezek a szeretet jelei.
Avilai (Nagy) Szent Teréz.
Istenünk, ki Szentlelked által arra indítottad Szent Terézt, hogy az Egyháznak megmutassa a tökéletesség útját, kérünk, add, hogy tanítása épülésünkre szolgáljon, és az életszentség utáni vágy a szívünkben felgyulladjon!
