Boldog IV. Károly az utolsó magyar király. 1916-ban vette át a Monarchia irányítását. Minden törekvése arra irányult, hogy az I. világháborúnak véget vessen, a Monarchia és Európa népei újra békében élhessenek.
Liturgikus emléknapja: október 21.
A hét szentje sorozatban Beer Miklós püspök atya elmélkedik róla.
IV. Károly 1887-ben született Persenbeug várában, és mélyen vallásos nevelést kapott. Ifjúkora óta különleges tisztelettel fordult az Oltáriszentség felé, minden döntését imádságra alapozta. 1911-ben feleségül vette Zita hercegnőt, akivel nyolc gyermeket neveltek fel példás szeretetben. 1916-ban, az I. világháború közepén került a trónra, és uralkodását az emberek iránti szeretet, a béke keresése és a szociális igazságosság határozta meg. Ő volt az egyetlen vezető, aki támogatta XV. Benedek pápa békekezdeményezéseit, ugyanakkor belpolitikában is jelentős szociális reformokat indított. A háború után békésen mondott le a hatalomról, elkerülve a vérontást, ám száműzetésbe kényszerült családjával Madeirára. Nyomorúságos körülmények között betegedett meg, szenvedéseit népeiért ajánlotta fel. 1922-ben hunyt el, utolsó szavai is Isten akaratának teljesítéséről és a szeretetről tanúskodtak.
