Szent Rosa Venerini

Rosa Venerini Viterbo városában született, egy értelmiségi, hitét gyakorló polgári család gyermekeként. Életének korai szakaszát mély belső keresés jellemezte: bár tisztelettel tekintett a házasságra és a kolostori életre is, húszas évei elején számos családi veszteséget kellett elszenvednie. Édesapja, bátyja és édesanyja rövid időn belül bekövetkezett halála visszaszólította a világi életbe, ám a kolostorban töltött hónapok alatt elsajátított meditatív imaélménye egész későbbi tevékenységének spirituális alapkövévé vált.

Az igazi hivatás akkor kristályosodott ki számára, amikor otthonában imakört szervezett a környékbeli nőknek. E beszélgetések során döbbent rá, hogy a korabeli asszonyok jelentős része kulturális és erkölcsi sötétségben, szinte rabszolgasorban él a megfelelő oktatás hiánya miatt. 1685-ben, a helyi püspök támogatásával megnyitotta iskoláját, amelynek forradalmi újítása abban rejlett, hogy társadalmi rangtól függetlenül, ingyenesen kínált keresztény nevelést és gyakorlati felkészítést a nők számára.

Az intézményalapítást komoly társadalmi feszültségek kísérték. A klérus egy része a saját privilégiumainak csorbítását látta abban, hogy nők tanítják a katekizmust, míg a gazdag polgárság a szegények felemelkedésétől és a nők önállósodásától tartott. Rosa azonban kitartott elképzelései mellett, és az idő őt igazolta: a tanítványok látványos erkölcsi fejlődése elhallgattatta a kritikusokat. Munkássága hamarosan túlnőtt Viterbo határain, és több egyházmegyei központban is hasonló iskolákat, valamint tanárképzőket hozott létre.