Légy azzá, amiért születtél!

Ha a nehézségeket, gondokat alázattal, türelemmel legyőzöm, abból erő és élet fakad számomra. Ez nagy titok és nagy misztérium. Soha nem az a fontos, ami mögöttem van, hanem ami előttem áll.

Azért is olyan fontos nekünk, embereknek, hogy megismerjük Istent, mert végül is az Ő képére és hasonlatosságára kellene nekünk átalakulnunk. Minél többet értünk meg és látunk az Ő vonásaiból, annál könnyebb megélni saját életünket.

Amikor a világra jövünk, mindannyian kis magok vagyunk; a jóságból és szeretetből meg tud születni benned is és bennem is a csoda, a végtelen felé nyitott ember, aki kézen fogja társát és elindul a Szeretet felé…

A mindenható Isten alkotott mindannyiunkat. És ez nagyon lényeges. Az embernek kellene legyen öntudata, bátorsága, hite: „Igenis, én Isten alkotása, Isten remekműve, csodája vagyok.” Egyenes derékkal, Istenre figyelő lélekkel kellene élnünk az életünket.

Isten nem kér tőlünk olyat, amiben ne lelnénk örömünket. Ha Isten tőlem azt kéri, hogy pap legyek, akkor egész biztos, hogy számomra ez a szabadság, az önmegvalósítás, a boldogság útja. Hiszem azt, hogy Isten nemcsak hív, hanem alkalmassá is tesz erre az útra.

Isten azért teremtette ezt a gyönyörű szép világot, mert szeret bennünket, azt szeretné, hogy boldogok legyünk, hogy örvendjünk. Számomra Isten az, aki túláradó, végtelen szeretettel szeret bennünket. Ajándékozó szeretettel szeret.

Isten egészen biztosan senkit nem azért teremtett, hogy átok legyen, nehézség vagy keserves botrány ezen a földön. Az Úr azt szeretné, hogy a magunk módján mindannyian az Ő áldása, ajándéka, szeretetének a jelei legyünk családunk, népünk, nemzetünk, egyházunk számára. Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és boldog leszel!

Böjte Csaba testvér: Merjünk hinni és szeretni!