Szent Lajos 1214.(1219.) április 25-én született Poissyban, anyja Szent Blanka. Atyját, VIII. Lajost tizenkét esztendősen elvesztette, és így 1226-ban Franciaország királya lett, IX. Lajos. A tényleges kormányzást 1236-ban vette át. A trónon is aszkéta maradt, mert anyjától tanulta, hogy inkább a halált kell választania, mint a súlyos bűnt. Kitűnt a bűnbánatban, az imádságos szellemben, a szegények szeretetében. Az alázatosság és jámborság példaképe volt. Anyjával az ő szerepük a francia történelemben olyan, mint nálunk Szent István, vagy Szent László, a németeknél Szent Henrik, a spanyoloknál Szent Ferdinánd, vagy az angoloknál Nagy Alfréd. Ő a keresztény fejedelem eszményképe.
Az ország kormányzásában is a békére, alattvalói jólétére törekedett. Gondoskodott a nép lelki szükségleteiről is. Segítette az egyházi életet, minden lehető módon.
1248-ban keresztes hadjáratba vonult, ahol 1250-ben fogságba esett. Drága pénzen váltották ki a fogságból. Továbbra is a keresztes hadak ügyében fáradozott, és 1267-ben egy újabb keresztes hadat vezetett. Útközben Karthágó (Tunisz) közelében halt meg 1270. augusztus 25-én hosszú súlyos betegség után.

Kalazanci Szent József kitűnő nevelést kapott a jómódú, főnemesi szülők útján. Több városban tanult, mindenütt nagyon szép eredménnyel. Társait imára, jóra vezette, vezéregyéniség volt köztük. Apja fényes karriert álmodott fiának, hallani sem akart az ifjú szándékáról, hogy pap szeretne lenni.
1583. december 17-én pappá szentelték. Előbb hazájában tevékenykedett, püspöki szolgálatban a plébániák ügyeit rendezte, orvosolta. Lemondott állásáról, mert másféle hívatást érzett. Rómába hajózott. Itt éjszakánként a szegényeket látogatta végig Róma hét legnagyobb bazilikájánál. 1592-től Rómában szegény gyermekek nevelésével foglalkozott, és ez lett igazi hívatása. Létrehozta 1597-ben Európa első ingyenes népiskoláját.
1617-ben megalapította a piarista rendet, mint egyszerű fogadalmas kongregációt. 1621-ben társulatukat elismerték ünnepélyes fogadalmú szerzetesrendnek. Sok üldözésben és félreértésben volt része, mert iskoláiban a legmodernebb tudományokat tanították, és az egyszerűbb néposztályból származó új értelmiséget képeztek. Az üldözéseket legyőzhetetlen türelemmel viselte, ezért "második Jóbnak" vagy "keresztény Jóbnak" is nevezik.