Boldogságos Szűz Mária királynő
Az efezusi zsinaton (431) évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint „Isten Anyját“ ünnepeljük (Deipara, görögül: Theotokosz).
Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.
Keresztelő Szent János vértanúsága
Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Heródes Antipasz lefejeztette Keresztelő Szent Jánost Kr.u. 29-ben, Szalóme táncáért. Mint ismeretes, Heródes együtt élt testvére feleségével, Heródiással, aki elszökött Rómából férjétől, hogy a király Heródes mellett fényben, pompában élhessen. Lánya a már kissé kapatos vendégsereg előtt táncával mindenkit elbűvölt. Az alkoholmámorban tetszelgő király bármit hajlandó volt jutalmul adni a lánynak táncáért. Az anyja tanácsára János fejét kérte. Megkapta (Mk 6,21-28)
Teremtésvédelem világnapja
Ferenc pápa minden év szeptember 1-re imanapot hirdetett meg a Teremtett Világért. A levélben a pápa a természet iránti aggodalom társadalmi elkötelezettségére szólít fel, a szegények iránti méltányosságra, amely egyben öröm és a belső béke forrása.
Szűz Mária születése, Kisboldogasszony
Öröktől ki volt szemelve az Isten-anyaságra (febr. 2), ezért mentes volt minden bűntől, szeplőtelenül fogantatott (dec.8) (Péld 8,22-31).
Szűz Mária szent Neve
Szeptember 12-én a magyar és a német nyelvterületen a Boldogságos Szűz Mária neve napját tartjuk. Az ünnepet Boldog XI. Ince pápa rendelte el annak emlékére, hogy 1683-ban a keresztény seregek megfutamították a Bécset ostromló török hadsereget.
Mária szent nevét ünnepeljük szeptember 12-én – ez a Boldogságos Szűz Mária neve napja a liturgikus naptárban. Mária nevét különböző napokon a 11. századtól kezdve ünnepelték.
A Szent Kereszt felmagasztalása
Szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalását ünnepli Egyházunk.
A Fájdalmas Szűzanya
Szeptember 15. a Fájdalmas Szűzanya (Hétfájdalmú Szűz) emléknapja Egyházunkban. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik, liturgikus ünneplését először a szervita rendnek engedélyezték, majd VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész Egyházra.
Lukács evangéliumában olvassuk: Simeon megáldotta őket, és így szólt anyjához, Máriához: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak – a te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2,34–35)
Az Egyház mindig szeretettel és tisztelettel szemlélte a Szűzanya szenvedését – köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.
Szentírás vasárnapja
A Katolikus Egyházban szeptember utolsó vasárnapja sajátos ünnep, a Szentírás vasárnapja. Ezen a napon a hívek közössége fokozott figyelemmel és tisztelettel fordul a Biblia felé, ünnepli azt a tényt, hogy a zsidóság nagyjai írásba foglalták történelmüket és prófétáik jövendöléseit, az apostolok és evangélisták pedig Jézus történetét, tanítását, az ősegyház igehirdetését.
Szent Mihály, Szent Gábriel és Szent Rafael főangyalok
A Szentírásból név szerint ismert három főangyalt ünnepeljük szeptember 29-én. Egyikük neve Mihály (Mikaél), vagyis: „Ki olyan, mint az Isten?”; a másiké Gábriel (Gábriél): „Isten embere”, „az Isten erősnek bizonyult”; a harmadiké Rafael (Rafaél): „Isten orvossága”.
