Mi lesz a polgári bíróságon elítélt papokkal?
A közvélemény nehezen fogadja el, hogy az elítélt papok továbbra is betöltsék a hivatalukat. Mit kezd az Egyház azokkal a papokkal, akik bűnvádi eljárás alatt állnak vagy már letöltötték a büntetésüket?
A toulouse-i érsek döntése, hogy az egyházmegyei irodaigazgatói posztra kinevezett egy 2006-ban kiskorú elleni erőszak miatt elítélt papot, értetlenséget szül. Az érsek azzal indokolta a döntését, hogy Dominique Spina atya „nem gyakorol többé lelkipásztori szolgálatot”, és hogy „adminisztrációs feladatkört tölt be”. „Az irodaigazgató és a jegyzők jóhírűek és minden gyanún felül állók kell, hogy legyenek” (Egyházi Törvénykönyv 483, 2; ford.: Erdő Péter), ezért felmerül a kérdés: ez a lépés milyen üzenetet közvetít a hívek és az áldozatok felé. Arra a papra, aki ilyen különösen botrányos módon visszaélt a hivatalával, rá szabad-e bízni ennyire mély jelentéstartalmú feladatot (amely garantálja az egyházmegye jogi aktusainak feddhetetlenségét)?
A büntetésüket letöltött papok esete
A közvélekedés nehezen fogadja el, hogy büntetett előéletű papok a hivatalukban maradjanak. Mindazonáltal, minden egyházmegye ismer hasonló eseteket, még ha a helyzetek és az ítéletek különböznek is. Mihez kezdjen az Egyház a bűnvádi eljárás alatt álló vagy büntetésüket letöltött papokkal?
Ha egy pap ellen eljárás folyik, a püspök felfüggesztheti a szolgálata alól végleg, vagy ideiglenesen. Jogerős ítélet esetén a pap élethossziglan eltiltható hivatása gyakorlásától, még ha nem is kell elhagynia a papi rendet (például: tilos nyilvánosan szentségeket kiszolgáltatnia, gyóntatnia). Ugyanakkor laicizálás, visszahelyezés laikus állapotba, is történhet (ún. „elbocsátás az egyházi szolgálatból”), ami azt jelenti, hogy nincs többé felhatalmazása papként eljárni. Azon papok, akik szexuális visszaélés vétségébe keveredtek, teljes körűen felfüggesztésre kerülnek minden, kiskorúakat érintő szolgálat, sőt a nyilvános felszólalás alól egyaránt.
Specifikus eljárások
Az Egyház speciális eljárásrendet alkalmaz az elítélt papok esetében, legyen az polgári vétség (mint például a szexuális visszaélések, a korrupció, stb.) vagy kánonjog megsértése (úgymint erkölcsi vétség vagy a fogadalom megszegése, stb.). A helyzet súlyosságától, illetve az illetékes joghatóság állásfoglalásától függően a pap élhet tovább zárt közösségben vagy rendházban, spirituális, illetve pszichológiai felügyelet alatt. Bizonyos esetekben visszatérhet szigorúan nem lelkipásztori feladatkörökhöz, mint például adminisztrációs feladatok, kutatómunka, levéltári munkakör …

A katolikus egyházon belüli szexuális visszaéléseket vizsgáló független bizottság (Ciase) 2021-ben publikált beszámolója tartalmazza, hogy az egyházi hatóságok milyen intézkedéseket foganatosítottak a tudományos kutatók gyakorlati képzését végző neves főiskola, az École pratique des hautes études (EPHE) kutatói által összegyűjtött állítólagos szexuális visszaélések kapcsán. A konkrét eljárások lefolytatása (jelentés az állami hatóságoknak, egyházi eljárások) és a figyelmeztetések mellett rendszerint foganatosítanak még tevékenységi kör korlátozást és áthelyezéseket. A plébánosból lehet olyan káplán vagy lelkész, aki nem folytathat kiskorúakhoz köthető pasztorális tevékenységet. Másik plébániára vagy más egyházmegyébe helyezés esetén az előzményekről kellően informált pap felügyelete alá kerülnek. Az is előfordul, hogy külföldre küldik őket, egy szerzetes kongregáció tagja esetében az eredeti intézménytől eltérő intézménybe.
Próbaidő
Amíg korábban az áthelyezések célja a papok vagy az intézmények jóhírének megóvása volt, ezentúl inkább a pap rehabilitációját szolgálják, többéves próbaidővel, esetleg még kezelés és a szexuális vagy az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek országos számítógépes nyilvántartásába (Fijais) való felvétel kötelezettségével, mindenféle kockázat elkerülése céljából. A magasabb életkorú papokat idősek otthonaiban helyezhetik el.
Fordította: Sáriné Horváth Mónika
Forrás: Aleteia