Fisher Szent János püspök, vértanú és Morus Szent Tamás vértanú

Fisher Szent János püspök, vértanú és Morus Szent Tamás vértanú

Fisher Szent János 1469-ben született Beverlayban, apja gazdag kereskedő volt. 14 éves korától Cambridge-ben tanult hittudományt, doktorátust szerzett, majd 25 éves korában pap lett, VII. Henrik király édesanyjának volt a gyóntatója. 35 éves korában Rochester püspökévé szentelték. Szigorú, igénytelen életet élt, kiváló lelkipásztor lett. Gyakran látogatta híveit, a betegeket, szegényeket. Püspökként is prédikált a legegyszerűbb templomokban is.

Az egyetemet nagy energiával fejlesztette, maga is szorgalmasan tanult. 48 évesen görög nyelvet kezdett tanulni, 51 évesen pedig a hébert. Tudását igen sokra becsülték. Több könyvet is írt kora tévedéseiről, Luther ellenében is négykötetes munkát alkotott. Sokat foglalkozott Lutherral szemben az Oltáriszentséggel.

Morus Tamással együtt ellene voltak a király házassága felbontásának. Emiatt, pápahűsége következtében fejezték le VIII. Henrik király parancsára 1535. június 22-én. Még börtönben tartózkodásának ideje alatt III. Pál pápa bíborossá nevezte ki. Méltósággal halt meg.

1886-ban boldoggá avatták, majd 1935-ben XI. Piusz pápa szentté avatta Morus Tamással együtt. Példás életükre a pápa kijelentette: „Ilyen hitvédőket kívánok!”

Morus Szent Tamás 1477. (1478.) február 7-én született Londonban, ahol apja bíró volt. Oxfordban és Londonban tanult, 23 évesen már ügyvéd, majd 26 évesen parlamenti tag lett. Egy fia és három leánya volt, házasságuk ideális volt. Hat év házasság után, 1511-ben felesége meghalt. Hamarosan ismét megházasodott. Lordkancellár volt VIII. Henrik angol király udvarában. Tanultsága és műveltsége magasan kiemelte kortársai közül. Humora és egyszerűsége miatt mindenütt kedvelték.

Könyveket írt az állam helyes kormányzásáról, és a vallás védelméről. Híres műve az Utópia, melyet barátja, Rotterdami Erasmus biztatására írt. Ebben egy végső célként vágyott tökéletes és boldog földi állam modelljét mutatja be. Ez az állam azonban a gyengeségeink miatt soha nem valósulhat meg.

VIII. Henrik szembefordult az Egyházzal, mivel a házasság felbonthatatlanságával nem értett egyet. 1522-ben beleszeretett ugyanis udvarhölgyébe, Boleyn Annába. Emiatt érvényteleníttetni akarta Aragon Katalinnal való házasságát. A pápa ezt megtagadta. Morus kitért a házasság-vitában az állásfoglalás elől. A pápa érvénytelennek mondta ki a Boleyn Annával kötött házasságot, VIII. Henriket pedig kiátkozta. A király erre saját magát tette az angol egyház vezetőjévé a pápa helyett.

Ekkor Tamás már lemondott, és a nélkülözést is vállalta. Nem tette le az esküt sem, amelyben elismerte volna a király olyan jogait, amik eddig a pápa kizárólagos jogkörébe tartoztak. Aki ezt nem fogadta el, az börtönbe, sőt vérpadra került. Mivel Fisher János püspökkel együtt ellene mondottak a király házasságának felbontása kérdésében, 1535. július 6-án lefejezték Morus Tamást is. Halálát bátran vállalta.

1886-ban Fisher püspökkel együtt boldoggá avatták, majd 1935-ben XI. Piusz pápa által szentté avatták őket.

Henrik koholt vádakkal sorra végeztette ki feleségei egy részét is. Henriknek összesen hat felesége volt. Rómával való szembefordulása eredményezte később az anglikán egyház kialakulását.