Hála a szolgálatért, az együttlétért, a fényért
A szegények világnapjára a Romániai Máltai Szeretetszolgálat országszerte jótékonysági akciókkal készült. Összeállításunk képekben mutatja a szatmáriak és marosvásárhelyiek ünnepi tevékenységeit. A jótékonysági maratonba nagyon sok minden belefért: figyelem a speciális gondoskodást igénylőkre, látogatás az állami idősotthonba, szemétszedés, fodrászkodás, naptárkészítés, sütés-főzés, csomagkézbesítés és ima, elmélyülés, megerősödés a küldetés fontosságában.
Szatmáron 28 órás maratont szerveztek: mindig annyi óra, amennyi éves a szeretetszolgálat. Önkéntesek jöttek-mentek, dolgoztak, énekeltek, főztek, imádkoztak, nevettek, fáradtak, újra nekilendültek… és valahogy minden összeállt: 28 óra, benne fény, szolgálat, sok-sok mosoly, egy kis káosz, még több mosoly… és valami, amit úgy hívunk: közösség.
Köszönet a lelkivezetőknek, akik csendes jelenléttel és imával tartották össze mindazt, amin dolgoztak. Köszönet a támogatóknak, akik láthatóan vagy éppen csendesen, de mindig mögöttük állnak, és lehetővé teszik, hogy ennyi emberhez eljuthassanak. Köszönet az önkénteseknek gyerekektől idősekig, hogy mindannyian odatették a saját ajándékukat: időt, figyelmet, munkát, szeretetet. Köszönet a médiás csapatnak, akik tartották a lépést, láthatóvá tették azt, ami történt.
28 órán át égő láng kísérte végig csendben a máltais csoportot és önkénteseit, mindenkit, aki bekapcsolódott. A láng egy darabját ki-ki magával vitte a szívében, lelkében.
A Máltai Házban a gyerekek vágtak, kötöttek, és közben sok-sok „világosságot” csomagoltak egy-egy apró kártyába. A Jn 12,46 igéjével készített kis üzenetek mellé világító pálcikák kerültek, egyszerű, mégis erős jelképei annak, hogy a fény mindig utat talál. A gyerekek gondosan végezték a dolgukat, minden darabhoz odatették a saját mosolyukat is. A kis fényhordozó ajándékok, a gyerekek által készített 1200 darab világosságkártya a templomok padjain arra várt, hogy valaki rátaláljon és hazavigye, lehet, hogy pont akkor, amikor a legnagyobb szükség van egy kis reményre. Mindegyiken ez az üzenet áll: „Világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz bennem, ne maradjon sötétben.” (Jn 12,46) Mellé egy apró fényrúd került, csendes emlékeztető arra, hogy a fény mindig utat talál.
A korábban bezsákolt fa útnak is indult, a nélkülöző idősekhez került, készen áll arra, hogy meleget adjon a hideg napokban. Virággal és imával egy kis fényt alvittek azokhoz a sírokhoz, ahol már rég nem járt senki. Jó volt megállni egy pillanatra és jelen lenni ott, ahol hiányzott a figyelem.
Hálát adtak mindazért, amit ezekben az órákban megélhettek: a szolgálatért, az együttlétért, a szívek találkozásáért és azt kérték, hogy ez a fény maradjon velük továbbra is.
Máltai Szeretetszolgálat, Szatmár
Marosvásárhelyen szombat este startolt a 24 órás jótékonysági maraton, tele lendülettel, jókedvvel és egy csapattal, amely annyi mosolyt és szeretetet akart útnak indítani, amennyi csak belefér. A közösségi médiában így hívtak mindenkit: ,,Kövessetek minket! 24 órán át”.
Vasárnap hajnalban az ócskapiac felé indult a csapat. Vannak ugyanis, akik a korai órákban próbálják megkeresni a napi betevőt a portékáik eladásával. Őket támogatták a hűvös reggelen forró teával és kávéval, megkínálták az árusokat és a korai látogatókat, hogy könnyebb legyen az indulás.
A nap következő állomása a minorita templom, ahol András Csaba SJ, egyetemi lelkész segített néhány gondolattal egy picit befelé figyelni, és emlékeztetett arra, miért értékes minden apró segítség. Ez a csendes ráhangolódás erőt adott a nap további részeihez mindenkinek, aki azután indult, és azoknak is, akik akkor már órák óta úton voltak.
A jótékonysági maratonba nagyon sok minden belefért: figyelem a speciális gondoskodást igénylőkre, látogatás az állami idősotthonba, játék a hidegvölgyi gyerekekkel, szemétszedési akció a Maros partján és a Hétfák környékén, fodrászkodás az Emmaus otthonban, naptárkészítés, sütés-főzés, csomagkézbesítés…
A speciális figyelmet igénylő gyerekek szüleinek tartott előadást Kassay Sára (klinikai szakpszichológus, képződő pszichoterapeuta) és Varga Krisztina (iskolapszichológus, gyógypedagógia szakos hallgató). Nyugodt, közvetlen beszélgetés alakult ki, sok olyan gondolattal, amely segíthet a mindennapokban.
A 24 órás maraton lezárásaként az önkéntesek a nap folyamán elkészült úti csomagokat elvitték a hajléktalanszállóra.
Gyümölcs, szendvics és egy kis édesség került bele, reggel, távozáskor ezt kapják meg reggeliként azok, akik ott éjszakáznak. Egy kis csomag, ami jól jön a nap indításához.
